Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek

hó 2-án 282. sz. a. kelt okiratában: aminthogy a nemes Tanács hü és buzgó pártolása, ótalma s gyámolítása alatt ezen szent épületeknek díszes és kellő fenntartását minden időre teljesen biztosítottnak ítélte..., az említett Kálvária iránti gyámuri jogokat s ezekkel járó kötele­zettségeket a nemes Tanácsra átruháztam. A város 1847. március 12-én tartott tanácsüléséből »az említett Kál­vária eránti gyámuri jogokat és kötelezettségeket taná­csilag elfogadtad. Arra nézve is intézkedett, hogy a kálváriái épületeket leltár mellett, az alapítványi tőkét számadás mellett a polgármester és főszámvevő át­vegyék. 39 ) A leltárt elkészítették, a város az épületeket átvette; alapítványi tőkében és perselypénzben Czakó Vá­rosi főszámvevő Etsch plébánostól 1508 forintot vett át. 10 ) Így lett a város a Kálvária kegyurává. Ez a körülmény a Kálvária és a hozzátartozó in­gatlanok tulajdonjogában is változást idézett elő. Az 1852. évi telekkönyvi helyszíneléskor a Kálvária 1278 négyszögöl szántóföldje, 126 négyszögöl legelője, a Kál­vária-ház (gondnok háza) és a 7. statió a varos tulajdo­nául került rá a város telekkönyvi birtoklapjára; ott ma­radt a legújabb telekkönyvi betétszerkesztéskor is. Maga a Kálvária és a 3 leápolna azonban 1852-ben telekkönyve­zetlenül maradt, és a legújabb betétszerkesztéskor a {Kál­vária-alap tulajdonául vették fel. A városi tanács tulaj­donjogának sérelmét látta ebben; azonban a városi fő­ügyész 1920. évi jogi véleménye után 1921. évi tanács­ülésében a további eljárást megszüntette. 41 ) Sztankovits püspöknek reménye nem vált valóra: a város a Kálváriára vonatkozó kegyúri kötelezettségét csak az alapítvány iövödelmének keretében teljesítette. Ez a vagyon igen kevés volt, azért a szent épületek le­rongyolódtak. 1850-ben Asztl János győri kanonok ha­gyott valamelyes összeget a statiók javítására; a bennük levő szobrokat pedig 1860-ban Mogyoróssy Pál kanonok, pápóci prépost újíttatta meg. 1877-ben Zalka János győri püspök 4000 forint költséggel restauráltatta a 3 kápol­nát, a nagy kápolnába oltárképül a Fájdalmas Anya mű­vészi képét ajándékozta. 42 ) A kálváriái alap számadásá­39 ) Gy. püsp. lvt. Acta Parochialia. Fasc. Győrnádorváros. 40 ) Győrvárosi lvt. Rationes Montis Calvariae. 4 1 ) A tanács 1921. évi 732. számú rendelkezése. 42 ) Emlékkönyv Zalka János püspökké történt felszentelé­sének 25. évfordulója alkalmából. 71. 1. — Ruschek Antal: Győr jubiláris püspökei. 51. 1.'

Next

/
Thumbnails
Contents