Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek
sulat nem akart keresztút néven ma ismert és kedvelt ájtatosságot létesíteni. A jeruzsálemi igazi keresztút 14 statiójának mintájára csak 1731-ben engedte meg XII. Kelemen pápa a keresztútaknak szabad ég alatt való felállítását, tehát 18 évvel a győri Kálvária megépítése után; és még 1741-ben is tiltotta XIV. Benedek pápa, hogy ott, hol ferencrendi szerzetesek vannak, akiknek templomában már úgyis van keresztút, más templomokban és más helyeken keresztútat állítsanak. Győrött a ferencrendieknek kolostora és temploma volt ebben az időben ; templomukban a rend privilégiuma alapján bizonyára keresztút is állt a hívők rendelkezésére : tehát más keresztútat nem állíthattak fel. A 7 statióból álló csonka Kálvária nem is felelt meg a 14 statiós jeruzsálemi keresztút szabályainak. A keresztúti ájtatosságnál engedélyezett búcsúk is a sima kis fakeresztekhez vannak kötve, melyek az egyes statiók képeit vagy kápolnáit ékesítik; a győri statiókról e fakeresztek hiányoznak, kezdetben is vaskeresztek voltak rajtuk, azok vannak ma is. Az egyes statiókban kifejezett jelenetek sem felelnek meg a helyes keresztúti statiók jeleneteinek. Az agonia-társulat csak kálváriái ájtatosságot akart rendszeresíteni. A hét statiónak az volt a feladata, hogy az előttük elhaladó ájtatoskodókban felkeltsék Krisztus Urunk szenvedésének emlékét, lelküket megindítsák, bűnbánatra hangolják. A búcsú a Kálvária-hegy látogatásához volt kötve. 1715-ben nyert a társulat elsőízben Rómából búcsúengedélyt a nagyböjt egyik péntekjére azok számára, akik e napon a Kálváriát törödelmes lélekkel látogatták, gyóntak és áldoztak. A nagyböjt e pénteki napját a püspök jelölte ki. Az 1715. évben még a statiók nem is készültek el, tehát ezekhez kötött búcsúról, nem is lehetett szó. Mivel a búcsúengedély csak 7 évre szólt, annak letelte után a társulat újból kérte. 1731-ben a nagyböjt minden péntekjére kiterjesztette a pápa a búcsúengedélyt. 1 "') Körmenetek. A kálváriái nyilvános ájtatosság középpontját azok a körmenetek alkották, melyeket az agonia-társulat évenkint kétszer: Szent Kereszt feltalálásának napján, május 3-án, és Szent Kereszt felmagasztaltatás ünnepén, szeptember 14-én vezetett a Kálváriára. A körmeneteket egyházi díszben a társulat prézese nyitotta meg, utána a 15) U. o.
