Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
IV. Kálvária. Vallásos vonatkozású műemlékek
in:; !. KORSZAK. A Kálvária megépítése, kezelése a jezsuiták vezetésévei 1713-1773. A győri váron kívül, a Rába partján emelkedő dombon épült fel a 12. vagy 13. században a Szent Adalbertről címzett prépostság temploma, és káptalani lakóháza. A prépostsági templom egyúttal plébánia célját is szolgálta; mellette temető terült el, benne Szent Ábrahám tiszteletére kápolna állott. 1 ) A prépostsági templom és épület 1546—1558. között pusztult el. 2 ) Az elpusztult épületek köveit a 16. század második felében felhasználták a vár erődítési munkálatainál; azért a 17. században már pusztult hely volt a prépostság megszentelt területe, melyre mint a váron és városon kívül fekvő magaslatra az akasztófát és szégyenoszlopot állította fel a katonai hatóság. Ahol a prépostsági templom állott századokon keresztül, ahol a prépostság négy kanonokja a szent zsolozsmát zengte naponkint a végtelenül igazságos Isten imádására, ott ütötte fel tanyáját az emberi igazságszolgáltatás: ott rendezték be a vesztőhelyet. A 18. század elején e helyre épült a Kálvária. A jezsuiták a győri katolikus hívek között, és az iskolájukat látogató ifjúság kebelében megalakították Krisztus haláltusái áriak társulatát (Congregatio agoniae Christi), hogy Urunk kínszenvedésének gondolatával, az e fölött való elmélkedéssel a katolikus híveket, és a fogékonylelkű ifjúságot megtanítsák a bűn kerülésére, és a megváltás értékének megbecsülésére. A magyarajkúak is külön társulatba tömörültek, a németajkúak is; mindegyiknek megvolt a maga külön vezetője, prézese, aki a társulat áitatossági gyakorlatait irányította, rendezte. A német társulat prézese Gastinger József atya volt, aki elhatározta Kálvária építését az ájtatosság kimélyítésére és gyakorlatiabbá tételére. A Kálvária beszédes tanúja, szinte eleven szemléltctője Krisztus Urunk szenvedésé1 ) Wenzell G. Arpádkori új okmt. 5, 221. 1. — Győri kápt. m. lvt. Groll püspök-féle 1738. évi Can. Visit. — Magyar Sión I. 1868. évf. 793—1. 1. — Villányi Szaniszló: Győrvár és város helyrajza, erődítése a 16. és 17. században. 15. 22. 21. II. 2 ) Gy. k. liit. h. lvt. 1. felvall. jk. 18. 1. — 2. felvall. jk. 61. 1. — Gy. kápt. m. lvt. 1. Számk. 10. 1.,— 2. Számk. 117. 213. 274. 287. 11. 8. Cth. 541. sz.
