Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
iskola és temető nélkül levő fiókközség volt. Közigazgatásilag egy testet alkotott Révfalunál. A község a 14. század eleje óta a nyugodt fejlődés képét mutatja. Lassankint a püspök és káptalan birtoka is a falu lakóinak kezére került, sőt a pataházi kuriális birtok is a lakosok között oszlott meg a 19. század végén. Révfalu lakói között legtovább a nemes Torkos-család maradt meg, mint nagyobb részbirtokos. Még ma is jelentékeny szántóföld, nagy kert van birtokában. E család a 19. század elején a kertbe bárok ízlésű kastélyt épített, melynek szépségét a mai tulajdonos renoválása jelentékenyen kiemelte. A győri püspök mint régi földesúr a templom és plébánia kegyuraságát a mai napig megtartotta. Az alapító püspök emlékét a Tivadar püspökutca őrzi. Tüz- és vízkárok. A falu sokat szenvedett a gyakori tűzvészektől és a Duna áradásától. Győrrel hajón át közlekedett, ami jégzajlás idején sokszor veszedelemmel járt. — Később a mai győri Jedlik Ánvos-utca tengelyébe hajóhidat, a 19. század végén facölöpökre rakott,, de csak gyalogosok közlekedésére szánt ideiglenes hidat építettek. — Miután a falu Győrrel egyesült, a közlekedés fenntartása a városra nehezedett. Az elavult, rozoga, ideiglenes hid helyett az újabb időben betonalapokon nyugvó erős vashidat épített a város. Győrsziget felé szintén facölöpökre épített hid tartja fenn a közlekedést. Ez a hid ma már — a folytonos javítás után is — elavult, céljának nem felel meg, teherközlekedésre nem alkalmas. Ipari üzemek is gazdagították a községet. A hagyomány a mai Torkos-kert Duna felé eső dombos részén hamuzsir gyárról beszél. Magyarországon a 18. század közepén honosodott meg a hamuzsirgyártás. Mária Terézia királynő 1749-ben leiratot ís intézett a magyar helytartótanácshoz ez iparág fejlesztése érdekében. 61 ) Meglehet, hogy ez iparág továbbfejlődése hozta a 19. század elején Révfaluba is a hamuzsirgyárat. Ma már nyoma sincs meg. Az újabb időben hatalmas téglaégető kemence működött Révfalunak Bácsa felé eső végén. Hamarosan megszűnt ez az üzem is. A kemencét, magas kéményét lebontották, tégláit széthordták, eladták. 61 ) Századok 1937. évi pótfüzete. Juhász Lajos értekezése. A vasmegyei Farkaserdő a 17. és 18. században.
