Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
járt, de a városi évi átalány kérvényezése újra eredménytelen volt. Ennek a kedvezőtlen városi döntésnek ellensúlyozására az egyházközség újra a főpásztorhoz fordult, hogy az egyházközség kiválhasson az autonómiából és az így felszabaduló egyházi adót a saját egyházközségi külön terheinek könnyítésére fordíthassa. Breyer István dr. püspök a híveknek ezt a kérését is meghallgatta, és 1935. december 17-én kelt határozatával kimondotta, hogy az autonómiának eddig fizetett adó a felállítandó lelkészség céljait szolgálja. Sőt ennél is többet adott: 1935. december 24-én 2244/1935. számú főpásztori rendeletével felállította a Győr-Szent Imre herceg-úti önálló lelkészséget, mely 1936. január 1-én megkezdte működését. Ez a tény új és erős lendületet adott a templomépíttető bizottság munkájának. Szelestey Béla dr. lelkész január 6-án bejelentette, hogy rendszeres gyűjtést indít a templomépítés céljára és pedig havi megajánlás formájában. Ennek lebonyolítására 26 tagú csoportvezető gárdát szervezett és a világi elnökkel együtt felkereste az új lelkészség mindenegyes családját. A gyűjtő munka örvendetesen gazdagította a templomépítési alapot. A hívek közel havi iOGO pengőt vállaltak magukra. Jelentékeny adományokkal segítették a gyűjtést a pénzintézetek és gyárak is. A város közgyűlése is megszavazott a templomépítésre 40.000 pengős segélyt évi 5000 pengős részletekben. Majd felvetődött az az életrevaló gondolat, hogy az új templom alá kriptát létesítsenek és a sírhelyek értékesítésével a templomépítési alapot növeljék. Ennek a gondolatnak megvalósítása jónak mutatkozott azért is, mert így alsó templom létesülhet és az istentiszteletek céljára kisegítő helyül használható lévén sietteti a bérelt helyiség felszabadulását. A gyűjtés sikere felbátorította az egyházközség vezetőit és 1936. májusában 3 budapesti és 3 győri tervezőt kértek fel a templomtervek elkészítésére. A benyújtott tervek közül Körmendy Nándor budapesti építész tervét fogadta el az egyházközség és az 1936. október 20-án tartott közgyűlés meg is bízta a részlettervek kidolgozásával. A következő években az Eucharisztikus Szentév megnyitásának napján, 1937. május 23-án Pokorny Miklós kanonok, esperes az első kapavágás szertartásával ünnepélyesen megkezdte az építkezést, melynek munkálatai június 21-én valóban is megkezdődtek. Az alapkőletételt szeptember 12-én végezte el Ragats Rezső dr. prelátuskanonok, püspöki helynök. Nemsokára a 12 méter magas kereszt elhelyezése jelezte, hogy a
