Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

lyisége és a vallásos egyesületek ájtatosságainak ott­hona. A csarnoktemplom jobb és bal oldalát oltárfülkék tagolják, a keresztelésre külön kápolna szolgál. Az egész templomra hangulatos fényt szűrnek a színes ablakok, amelyeket Arkayné Sztehlo Lily művésznő archaizáló törekvése szerint evangéliumi jelenetek díszítenek. A pi­lisi vörös márványból készült főoltáron az Cr Jézus ruskicai fehér márványszobra hirdeti a gyárvárosi hívek bizalmát, imádását a Szentséges Szív iránt, egyúttal ta­núságot tesz Schutzbach Antal győri iparművész alkotó képességéről is. Az oltárfülkék egy kivételével jótevő építtetőre várnak még, csak az evangeiiumoldal első üvegialú fülkéjében készült meg fehér márványból Szűz Mária oltára. Schima Bandi győri iparművész készítette el komoly és már a külföldön is ismert művészettel az áldoztatórácsot, az oltárok feszületeit, gyertyatartóit és az ajtók stílusos vereteit. Összetartó, lelkes és kitartó munka sikeres befejezését jelentette az 1929. október 27-én megtartott ünnepélyes templomszentelés, melyet Grősz József győri segédpüspök végzett. Az építkezés kerek összegben 260.000 pengőbe került. Ehhez hozzá­járultak: Győr sz. kir. város 100.000 pengővel, Klebels­berg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter 80.000 pengővel, Mladoniczky Ignác nagyprépost közel 30.000 pengővel, dr. Ragats János prépostkanonok, v. város­plébános 5500 pengővel. A többit a hívek havi megaján­lásaiból, gyűjtésekből, műkedvelő előadások, mulatságok ;övödelméből teremtette elő az egyházközség leleményes­sége. A templomépítés befejezése és a felszerelés meg­szerzése után sem pihent az egyházközségi munka. A cél az volt: biztos alapokra kell fektetni a lelkészség jövőjét és el kell érni a lelkészség teljes önállóságát a plébániává-fejlesztéssel. Mindkét igyekezetet teljes siker koronázta. A 4000 katolikus lelket összefogó helyi lel­készséget Grősz József felszentelt püspök, káptalani helynök Győrött 1933. október 17-én kelt 1837 1933. számú okirata kiemelte eddigi győrbelvárosi és győr­nádorvárosi plébániai kötelékéből és teljes joghatóságú plébániává tette. A kegyuraság kérdése is megoldódott: Győr sz. kir. város közgyűlése Szauter Ferenc dr. polgár­mester javaslatát elfogadta és a győrgyárvárosi új plé­bánia kegyuraságát magára vállalta. A plébánia hitéletét két Mária-Kongregáció, Jézus Szíve Társulat, Szívgárda élénk működésén kívül mé­lyebbé teszi az éjjeli szentségimádás szívetemelő ájtatos­sága. 1932. óta Jézus Szentséges Szívének ünnepén este

Next

/
Thumbnails
Contents