Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)
III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok
tóság engedélyét és 1927. június 12-én elindulhatott az orsolyiták templomából Ragats Rezső dr. kanonok, főtanfelügyelő vezetésével az első körmenet a székesegyház déli oldalán lévő Szent Mihály-térre, hol a körmenet résztvevői szentbeszédet és litániát hallgattak, majd a karmeliták temploma mellett elhaladva a Kazinczy-utcán, Széehenyi-téren, Megyeház-utcán, Ujkapu-utcán át a zárdatemplomba kísérték vissza a legfelségesebb Oltáriszentséget. Azóta főpásztori vezetéssel minden esztendőben megismétlődik a körmenet, melyben ma már résztvesz Győr papsága, minden plébániája, vallásos társulata. Az apácák 12 órás szentségimádása így vált ezrek nyilvános körmenetévé, mely hitvalló külsőségeivel és kegyelemszerző áhítatával nevelője, gyarapítója a Szent Szív tiszteielének és a katolikus vallásos életnek. 42 ) K) A győrgyárvárosi plébánia és Jézus Szentséges Szívének temploma. Győr városa abban kereste nagyobb fejlődésének alapját, hogy felhasználva kedvező földrajzi helyzetét, gyárak alapítására lehetőségeket nyújtott. Az érvényesülést kereső tőke gondoskodott is róla, hogy a 19. század közepétől kezdve itt gyár gyár után épüljön. A budai és fehérvári országutak környékén jelentékeny ipartelepek létesültek. A vagóngyár, a szeszgyár, a gázgyár, szövőipari gyár nagyszabású üzemei után közvetlenül a világháború előtt tüneményes gyorsasággal idetelepedett a magyar ágyúgyár. Ennek a gyárépítkezésnek természetes következménye volt, hogy a gyári tisztviselők és munkások közelebb lakhatása végett az üzemek tulajdonosainak lakótelepekről is kellett gondoskodniok. Különösen az ágyúgyár szorult arra, hogy munkástömegei letelepítésére jelentékeny lakótelepet létesítsen. Az ágyúgyár telepe a régebbi telepekkel együtt már egész különálló városrésszé nőtt. Az ittlakók kedvéért már a 20. 42 ) Lásd e fejezetre vonatkozólag: Győri püspöki levéltárban II. ísk. iratok fasc. 941—1220., 1203. "sz. kéziratot, továbbá Győr város könyvtárában Mendelényi István kéziratos művében: Győr monográfiája, 43., 119. lapokat. V. ö. még Dr. Németh Antal: Emlékkönyv a győri orsolyiták leányiskolájáról. Az orsolyiták nyomtatásban is megjelentenék 200 éves jubileumok alkalmával rendházuk életének tört. adalékait iskoláik 1925/20-ik iskolai évről szóló Értesítőjében. Ennek adatait használtuk fel e fejezet megírásában.
