Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

III. Újabbkori plébániák, templomok, kolostorok

nem a kápolnájukban ájtatoskodó híveknek is, továbbá ugyanebben az évben Siecht Ödön bécsi kanonok 6000 forintos alapítványt tett fél 8 órai szentmisére és litániára, majd 1755-ben Purkner András bécsi kanonok biztosította 12.000 forintos alapítványával, hogy 6 órakor is legyen szentmiséjük, öröklámpájuk és tömjénjük. À kápolna alapítványos szentmiséinek számát Oneitné Maholányi Judit Antónia grófnő is gyarapította 1000 forintos misealapítványával. Ezek az adatok igazolják, hogy a győri hívek egy része szívesen látogatta az ájtatosságokat a Szent Anna-kápolnában, mely szűknek bizonyult az ide vágyódó hívek befogadására. Ezen akartak segíteni Richter Ádám kereskedő és felesége, Huber Anna, kik 4000 forintos adományukkal megindították a templomépítést 1762-ben. Dilcs József tanár felesége, és Stadler Franciska, majd a káptalan tagjai és a katolikus hívek is segítségére siettek a nemes kívánság megvalósításának. A gyorsan elkészülő templomot már 1762. szeptember 10-én fel is szentelhették. Richter Ádám nem érhette meg, hogy készen lássa a templomot, amely építése korának divatos barokk ízlése szerint gazdag díszítésű. A főoltár, a tcbernákulum, az énekkórus rácsa mutatja, milyen remekművekkel iparkodtak kedvessé és látogatottá tenni az építtetők. A mennyezet tekintélyes mezőnyeit értékes képek díszítik. A szentély felett Szűz Mária eljegyzésének jelenetét látjuk. A hajó nagy menynyezetképe az orsolyiták rendi szentjeinek, Szent Orsolyának és Szent Angélának életéből ábrázol megkapó mozzanatokat. Az énekkórus felett éneklő angyalok között Szent Ceciliát helyezte el a művész, akinek személyét a rendi hagyomány és hivatottak ítélete az osztrákszármazású Dorfmeister Istvánban, a dunántúli templomok és kastélyok népszerű díszítőjében tiszteli. A lourdesi barlang Trichtl József kanonoknak, a zárda pártfogójának bőkezűségét hirdeti. A templom üres oldalfalaira 1908-ban került 3—3 festmény, midőn Mladoniczky Ignác apátkanonok és zárdaigazgató az erősen megkopott templom renoválásával együtt ezt a hiányt is pótolni akarta. Szent István királyunk évében, 1938-ban részben Ragats János dr. pápóci prépost költségén külsejében megújult a templom. A toronytalan templomépülettel az orsolyitaépület teljes négyszöggé vált. Az apácákon és mindig gyarapodó tanítványaikon kívül az iskolások szülei, a városrész hívei nagy számban keresték fel a bensőséges hangulatú templomot, melyben az isteni szolgálatról a győri papok szívesen gondoskodtak. Kü-