Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja /Győr egyházmegye múltjából 5. (Győr, 1939)

I. A székesegyházi plébánia

szokásjog mindig a káptalan utolsó kanonokjára rótta rá e kötelezettséget. A kanonok-plébánosok saját segítségükre káplánt tartottak.

2

} A plébánia működése csak akkor szorult szűkebb határok közé, mikor a város fejlődésével új városrészek, ezekben új plébániák keletkeztek. A 16. század második felétől kezdve, mikor a külső városreszek templomaikkal és plébániáikkal együtt elpusztultak, ismét Győr egész területére kiterjedt a székesegyházi plébánia működési köre. A legrégibb anyakönyvek tanúsága szerint Révfalut is e plébánia gondozta. Révfalu, mint az egyházmegye határát alkotó Dunán túleső terület az esztergomi főegyházmegyébe tartozott és tartozik ugyan, de ősidőktől fogva a győri püspök földesurasága és kegyurasága alá tartozott. Ezen a címen gondoskodtak róla püspökeink, akik közül Keresztély Ágost herceg, püspök (1692—1725.) csak azt engedte meg, hogy éjjel, mikor a vár kapui zárva vannak, és így a székesegyházi plébániához nem tudnak hozzáférni, az újvárosi lelkészek gondozzák a révfalui híveket is.

3

) A 17. század elejétől fogva a székeskáptalan két karkáplánja végzi a plébánia teendőit, akiket majd a megholtak oltára igazgatóinak, majd káptalani javadalmasoknak, majd magyar és nemet káplánnak neveznek okirataink. A Draskovich György püspök-féle 1640. évi egyházlátogatás kérdőpontjaira már azt válaszolta a káptalan, hogy az utolsó kanonok a plébános, a plébánia teendőit mégis a megholtak oltárának igazgatói végzik. Úgy látszik, hogy 70 esztendő alatt a rangban utolsó kanonok is levetette magáról a plébániavezetés gondját, mert 1710-ben, Keresztély Ágost püspök kérdésére a káptalan felelete, hogy a plébánia a kápta^ lanba van bekebelezve, tehát a káptalan maga a plébános, de a plébánia teendőit a káptalani két javadalmassal végezteti.

4

) A plébánia javadalmát nem ismerjük; határozott tudomásunk csak arról van, hogy a sokorói hegyben szöllŐi voltak.

5

) A kanonoki jövödelmen és a szöllő^ 2

) Győri kápt. magán lvt. I. Számadókönyv 13—11. lapok közölt levő betoldás 1497-1)01. III. Számk. ßO. 1. 1517-ből. — U. o. Pápóci prépostság irattára. 1. T. 189. sz. 1422-ben András káplánt ismerjük. 3

) Győri püsp. lvt. Acta Parochialia. Fasc. Győrbelváros. Keresztély Ágost 1714. évi stólarendezési irata. 4

) Gy. püsp. lvt. Keresztély Ágost iratai, II. 424. 429. 1. 5

) Gy. kápt. bit. b. lvt. 1. felvall. jk. 465-, 1. 1581. év. — 8. Ctb. (516. sz.