Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

IV. Az egyes rang fokokhoz kötött jogok, kötelességek, javadalmak

60 zott a 16. században egy ismeretlen hegyen fekvő szőllő, melyet 1558-ban Velykei Márk prépost eladott. A 17. század elején az Écs, Nyulfalu, Baráti, Ménüő határában húzódó Gerhahegyen is a szőllőbirtokosok közé tartozok a prépostság, ugyanis e hegyen fekvő szabad, vagyis kilenced- és tizedmentes szőllőről emlékezik 1615«tf>en egyik (okiratunk. Ez a szőllő is idegen kézre került, vagy elpusztult. 1622-ben Altabak János prépost ugyancsak a Gerhahegyen vett 150 forintért szőllőt Nyilas Bálinttól. E szőllőt Ergelyi Ferenc veszprémi püspök, mint földesúr magához váltotta, de 1628-ban 70 imperialisért mégis visszaadta Altabak prépostnak, aki azt a prépostságra hagyta. E szőllőt mai napig is művelés alatt tartja a prépostság: területe 1 514/1600 kataszteri hold. A vagyonváltság díját készpénzben fizette le érette a prépostság. c) Bordézsmajövödelem. A prépostság javadalmához tartozott a Gerhahegy bortizede is, melynek összegyűjtésével okiratszerűen csak egyetlen egyszer, 1536-ban találkozunk. A tized nagyságát, értékét akkor sem jelölte meg okiratunk. A török hódoltság korában elpusztultak e szőllők, így a tized is megszűnt. A 17. század végén, mikor e szőllőket újból ültették, ismét számot tett e tizedjövödelem. A francia hadjárat újból tönkre tette a sokorói hegyek szőllőit, azért a tized eltörlése nem okozott kárt a prépostsagnak. d) Gabona-, áll at dézsma-j övöd elem. A prépostság javadalmát növelte a mosonmegyei Hegyeshalom (Samaryn, Strass—Sumerain) és Potzendorf terményeinek tizede. E tizedet a legrégibb időben természetben szedték be a prépostok; az összegyűjtésre a tizedfizető falu vagy uradalom adott fuvart és berakodó helyet. A beszedés azonban igen sok kellemetlenséggel járt, azért többször bérbeadták a prépostok a tizedet. Bérlőül rendszerint a földesúr ajánlkozott, aki a kilenceddel együtt hajtotta be a tizedet is. Országos törvények ismételten rendezték a kilenced és tized fizetésének ügyét, — és egy időben a földesúrnak biztosították elsősorban a bérletet. A bér a 17. század folyamán 300—400—450 forintot tett ki. A tized nagyságáról valamelyes tájékoztatást nyújt az a körülmény, hogy pl. Hegyeshalomban 33 egésztelkes, 22 zsellér jobbágy lakott a 17. század végén. Hegyeshalom és Potzendorf az óvári királynéi uradalomhoz tartozott; a földesurat az óvári kincstári főtiszt helyettesítette és képviselte minden birtokügyben, aki majd a gabona-, majd a báránytized beszedését akadályozta