Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
IV. Az egyes rang fokokhoz kötött jogok, kötelességek, javadalmak
huszárjai elől akarta menteni, akik Győrt megszállották, a kanonokok házait is lefoglalták, Királyföldét azonban, hol a Bakits-családnak is voltak jobbágytelkei, megkímélték. A törökök ebben az időben már ismételten Győrig portyáztak, tűzzel-vassal égetve, pusztítva min1 dent. A külső városrészek könnyen prédájukul estek, mert mire a városból az őrség kiszállt, gyorslábú lovaikon már messze száguldottak. Majd Királyföldén, majd Szentbenedekfalván tüzelték el a védtelen jobbágyok házait, hajtották el marháit, — a mezőn dolgozó munkásokat pedig rabul ejtették. 1536-ban a Gyuke-utcában Seripár László házát tüzelték el, Szentbenedekfalván Kalmár Lukács házát rombolták szét. 4 ) 1546-ban Deli bég 300 török lovassal a győri malomig merészkedett, 30 keresztény rabot és sok zsákmányt vitt magával. Akár a Kisdunán, akár a Rábán állott e malom, melynek fekvését okiratunk nem határozza meg, annyi bizonyos, hogy Győr belső határában jártak a törökök. Ez időtájban pusztult iel a prépostsági egyház. 1558-ban Velykei Márk prépost a prépostság egyik szőllőjét 3 1 / 2 forintért Nagy Gergelynek oly kikötés mellett adta el, hogy a prépost és kanonokjai e szőllőt a ráfordított költség megtérítése után visszavehetik, ha az elpusztult templomot felépítik. Ha pedig a vevő elhanyagolná e szőllőt, minden ellenmondás nélkül azonnal visszavehetik tőle. Ez egyetlen adatból is világos, hogy a templom elpusztulása u 4 án még élt és működött a prépostsági káptalan, és bízott temploma felépítésének lehetőségében is. Az idő azonban nem kedvezett a felépítésnek, sőt a káptalant is elseperte székházával, temetőjével és a benne levő Szent Ábrahámkápolnával együtt. A 16. század második felében már pusztahellyé vált a prépostság területe; a romokot szétszedték 1 , köveit elhordták a vár kiépítéséhez. A várfalakön [kívül eső városrészek egymás után pusztultak él, lakóik vagy a várba költöztek be, vagy más biztosabb helyre vándoroltak el. A puszta dombot a 17. század végén vesztőhely céljára foglalta le a katonaság, oda állította fel az akasztófát. A 18. század elején pedig' a szentadalberti prépost, mint tulajdonos, kálvária építésére adta át e területet. A jezsuiták vezetése alatt álló Agónia-társulat, vagyis Krisztus haláltusájának társulata Heister Siegbert gróf várparancsnoknak és a híveknek adakozó segítségével fel is építette a kálváriát. Idők folyamán a Rába folyó is messzebb ásta medre'; e hely4 ) Győri kápt. h't. h. lvt. I. bel a 1. jk. 9. 12. 1.
