Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
Második rész. A kanonokok névsora
1733—1749. Barilich Mátyás. Fülesi plébános, majd káptalani német karkáplán; 1733-ban kanonok, 1736-ban pápai, 1738-ban rábai, 1740-ben locsmándi ^főesperes; 1746ban lektorkanonok. Mint iváni apát már korábban infulátus. — Meghalt 1749-ben. (Győri kápt. m. lvt. 6. T. 1537. sz. — 9. T. 1886. sz. — 27. T. 3776. sz. — U. o. Pilali jk.) 1733—1769. j'erebicsi Stehenich János. 1696-ban született; 1720—25-ig mint újmisés pap lövői,, 1725—26-ban szanyi plébános; 1726—33-ig veszprémi őrkanonok; 1733 november 23-án Groll Adolf püspök győri stallumra nevezte ki. Mivel már régebbi kanonok, (azt is megengedte neki, hogy oly mozettát viselhessen, mely mindkét vállát takarja; nem kell megvárnia az első prédikáció idejét. A káptalanban 1736—43. években a mosoni főesperes, 1743—46-ig az olvasókanonoki, 1746—47-ig az éneklőkanonoki, 1747—69-ig a nagypréposti méltóságot viselte. A káptalan anyagi ügyeit 1730—40-ig mint dékán intézte; e szolgálatáért a káptalan kisbaráti szőllőjét felmentette a tizedfizetés alól. A szemináriumi prefektus toehéz tisztét is viselte egy ideig. Egyházi kitüntetései: 1734-ben ildai apát, 1747-ben knini felszentelt püspök. Az egyházmegye kormányzásában 1742—53-ig mint püspöki helynök vett részt. Mint nagyprépost és a bácsaiak főispánja 1759-ben szigorúan rendezte jobbágyai ügyét: Bácsán protestáns nem lakhatik; de amíg vannak, az egyházi körmenetekben tartoznak résztvenni; szükség esetén a bácsaiak katonai szolgálatot teljesítenek, azért jobbágyi telkük asszonyra nem szállhat át. — Meghalt 1769 (február 17-én. ;A bakonyszombathelyi plébániai templom keresztelő kápolnájában temették el. (Győri kápt. m. lvl. 6. T. 1537. sz. — 7. T. 1705. sz. 9. T. 1886. sz. — 4. T. 1369i. sz. — U. o. Pilati jk. — Mohi Adolf kanonok jegyzetei: Jelesebb szónokok.) 1736—1740. Lassek Ferenc. 1726-tól káptalani magyar karkáplán. 1736-ban kanonok és rábaközi, 1738-ban pápai főesperes. — Meghalt 1740 július 9-én. (Győrbelvárosi pléb. 1692—1713. házasultak anyakönyve. — Győri kápt. m. lvt. 6. T. 1537. sz. — 9. T. 1886. sz.) - 1736—1746. Esztergami Szaniszló. 1734—36-ig káptalani karkáplán; 1736-ban kanonok, komáromi, 1740-ben rábai, később soproni főesperes. — Meghalt 1746-ban tüdővészben.