Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

Csetenyei plébánosból nevezte ki Keresztély Ágost 1716 március 23-án kanonokká, komáromi, 1718-ban rábai főepressé. Vigyázatlanságával, gyanúra alkalmat adó látogatásaival botrányt idézett elő. 1719-ben január 6-án éjjeli kimaradása alkalmával a katonai őrség őrizetbe vette és csak reggel 4 óra [tájban bocsátotta szabadon. Fiáth elhagyta Győrt, és atyja birtokára távozott. A káptalan lemondását követelte. Még ez 1719. évben újabb szerencsétlenség történt vele. Amadé Ádám báró kanonok meglátogatta őt atyja birtokán; tiszteletére és a többi vendég mulattatására Fiáth tűzijátékot rendezett. Bombát töltött meg puskaporral és azt felrobbantotta. A robbanás Amadé kocsisát megsebesítette, aki sebébe bele is halt. Orvosi bizonyítványokkal iparkodtak igazolni, hogy a kocsis nem sebe miatt halt meg,, lez csak siettette halálát. Fiáth irregularitas alól feloldozást kért, amit a püspök megadott neki, de lemondását is követelte. Fiáth 1720 február 11-én lemondott, és szerzetbe lépett. (Keresztély Ágost iratai: II., 645.; III., 57. 319. 369. 417. 485. ; V., 753. 768. 11.) 1718—1732. Vallesassinai gróf Thurn Antal. Keresztély Ágost 1718 július 12-én nevezte ki kanonokká és soproni főesperessé; a káptalan augusztus havában iktatta be. 1720-ban a szentkeresztről nevezett preslaui prépostságot, később a bulcsi apátságot nyerte el. 1728ban a király belgrádi, 1732-ben pedig pécsi püspökké nevezte ki. — Meghalt 1734 december 25-én. (Keresztély Ágost iratai: III. 340. 313.; Vi'. 375. 11. — Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok. 119. 1. — Liber Cant.) 1718— 1733. Gráczol János. Vépi plébános volt, kinek 1711-ben Erdődy Ádám gróf a csatári apátságot adta jó szolgálata jutalmául. Később csepregi plébános és alesperes, akit 1716-tól ismételten a püspök figyelmébe ajánlott a káptalan is,, a püspöki helynök is. 1718 július 12-én ki is nevezte Keresztély Ágost kanonokká és komáromi főesperessé; a káptalan augusztus hóban beiktatta, — de ideiglenesen visszament Csepregre. 1720-ban rábai főesperessé lépett elő. Egy ideig a szemináriumot is kormányozta. — Meghalt 1733-ban szélhüdésben. (Keresztély Ágost iratai: III., 179. 319. 335. 313.; VI., 375. 11. — Győri kápt. m. lvt. XI. Cth. 158, sz. — 10. T. 2074. sz.) 1719— 1732. Npitray István. Jánosházai, majd lébényszentmiklósi plébános. A káptalan 1716-ban is, 1718ban is mint érdemes papot ajánlotta kanonokságra. 1718-