Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

II. A kanonokok kőtelessségei

3G a Szentháromság- és Szent Ferenc-kápolnához kötött alapítványi miséknél is.

33

) Egyszerű magyarázata pedig a kikötésnek az, hogy a kanonokok egyik része nem volt felszentelt pap, ezek nem részesedhettek volna e feltétel nélkül a kamatjövedelemben, és így századokon át az egész káptalant nem is érdekelte volna az alapítványok ügye. A későbbi alapítók megtartották a régi szokást és kikötötték e feltételt. Talán az is késztette őket erre, hogy így ünnepélyesebb a szentmise, és bensőségesebben nyilatkozik meg a testvéri szeretet, mely az imádkozó élőket összeköti az imádságra rászoruló meghalt társakkal, így keletkezett a legújabb időig fennálló különbség a káptalani votiv- és egyéb közönséges alapítványi misék között. A legutóbbi században már elmaradt a kanonokok chorális (éneké, — de mindvégig megmaradt az assistent^, jés a kanonokok jelenléte. E votivmisék alapítványát már az 1811. évi pénzromlás egy harmadára apasztotta, azért a megyéspüspökök az alapítványi terhet is kisebbítették; a legutóbbi 1914—18, évi világháború után bekövetkező anyagi összeomlás pedig teljesen megsemmisítette e tőkéket —: azért ma már nincsenek a káptalanban votivmisék. 33

) Ezekről másutt szólunk részletesen. I