Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
Második rész. A kanonokok névsora
után 6 órakor. Szent Adalbert napján reggel szolgája felöltöztette; kevéssel később, votivmise alatt ágyán hanyatt fekve, kezét mellén összetéve, holtan találták meg. (Ismételten rámutatunk, hogy okiratainkból az életkort pontosan nem tudjuk megállapítani: egyik okmányunk 1641-ben 33 évesnek mondja, tehát 1608-ban született volna; másik okmányunk 1627-ben 23 évesnek írja, eszermt 1604-Jben született volna. — Szombathelyi kápt. lvt. Protocoll de an. 1642. 211, 1. — Győri kápt. hit. h. lvt. 7. Lad. 20. Fasc. 718 f .sz. — U. o. itt, lvt. IV. Szám. k. 284. 385. 403. L. — 8. Cth. 610. sz. — 43. T. 431. sz. — 13. Cth. 276. sz. — Veretes Endfrte i. ni, 28. 1.) 1637— 49. Chákány János. Született 1589-ben; ugyanis egyik okiratunk 1641-ben 52 évesnek mondja; 1623—37-ig vasvári kanonok volt, innét hozta át Győrré a püspök a pápai főesperesi stallumba; február 8-án iktatta be a káptalan. 1640—49. locsmándi főesperes. Amint Győrré jött, itt 850 forintért és 12 arany dukátért házat vett. Meghalt 1649. augusztus 3-án. (Győri kápt; m. lvt. IV. Szám. k. 110. 536—7. 1. — 23. T. 340—1. sz. — ü. o. hit. h. lvl. VIII. felv. jk. 195. 277. 286. 364. 1. — 7. Lad. 20. Fasc. 718. sz. — Győri székesegyházi plébánia legrégibb halotti anyakönyve, 343.1. — Bencések lvt. Liber benefactorum et piorum legatorum Templi et Collegii Societatis Jesu Jaurini.) <• 1638— 40. Gody Imre székesegyházi főesperes. Veszprémi származású. Tanulmányait a jezsuiták győri gimnáziumában kezdte meg, innét Draskovich György püspök Bécsbe küldte teológiai tanulmányokra. Visszatérve a szanyi plébániára került. A felfüggesztett és kiközösített Nagyfalvy püspök helyére Bény Jánost nevezte ki a püspök őrkanonoknak, annak helyére pedig Godyt erőszakolta be. A káptalan óvást emelt kineveztetése ellen azon a címen, hogy kanonoki stallum nincs üresedésben, a főesperességre magára nem lehet kanonokot kinevezni. Mikor Nagyfalvy visszakerült az őrkanonoki stallumba, Gody számára tényleg nem maradt hely. A lehetetlen helyzetet Gody hithagyása oldotta meg, aki 1640-ben stallumát és hitét elhagyta. Csepregben, Légrádon, Kőszegen működött mint luteránus prédikátor és esperes (senior) haláláig. (Győri kápt. m. lvt. 8. Cth. 616. sz,. — Acsay Ferenc: A győri főgimn. tört. 104. 1. — Farkas Sándor: Csepreg mezőváros tört. 417. 1. — Magyar Sion IL, 759. 1. — Payr Sándor i, r . m. 307. 1.)
