Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

vesződött a krucigeratus bői birtokával. A szent keresztről nevezett soproni oltár ja vadaimat is bírta, — Győrött háztulajdonos volt. (Fächer Donát írói Hagyatéka: Sopron; Bencések lvt. — Dobronoki Gergely soproni jezsuita naplója. 59. 1. — Bécs cs. és k.u dvari lvt. — Budapesti orsz. lvt. Acta Collegfti Societ, Jesu, Sopron. 1. Fasc. 14. sz. — Győri püsp. lvt. Froloc. Sedis. Spirit. I. — Győri kápt. hit. h. lvt VI. felv. jk. 48. 68—9. 287. 411,; 453. 1. — 2. T. 24711. sz. — 7. Lad, 19. Fasc. 657. sz. — 302. Fasc. 29059. sz. — U. o. m. Ív*. 7. T. 1620. sz. — Péterlyj Concilia S. Hung. II. 217. Payr Sándor i. m. 216, 282. 1. — ReiszigFde: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon 235—237. Az ő nyomán irjnk Poloslicail 1593-tól már kanonoknak; 1598. évi végrendeletében ő maga sem írja magát kanonoknak.) 1597—1630. Baksav István. Selmecen született; anyai nagybátyja Himmelreich Tibor, a császár magyar titkárja, és Himmelreich György pannonhalmi főapát neveltették. Tanulmányait a prágai jezsuitáknál kezdte, ennek eredménye, hogy katolikussá lett. Nagybátyja mint 14 éves fiú számára megszerezte 1587-ben Rudolf királytól a Íébényi apátságot, Mátéssy István, váci püspök lemondása után. Teológiai tanulmányait Rómában a Germanikumban végezte 1595—7. években; onnét hazajövért Győrött kanonoki stallumot kapott. 1597— 1602-ig mesterkanonok, 1602—30-ig rábaközi főesperes. 1611-benj elnyerte a bakonybéli apátságot is, melynek birtokába szeptember 3-án Kajáron Nagyfalvy Gergely pápóci prépost iktatta be. 1616. évi tiltakozásában felsorolta az apátság birtokait. Ekkor ugyanis Halas Bálint pápai vicekapitányt és Bonka Jánost tiltotta Bakonybél, Akol, Barátokfölde, Ponyvád, a veszprémi völgyben levő malom, veszprémmegyei, és Alsóörs,, Paloznak, Vászol, Tagyon zalamegyei birtokainak elfoglalásától, melyek a bakonybéli apátsághoz ítartoztak. Már előbb, 1613-ban Ergely Ferenc veszprémi püspököt tiltotta zalamegyei birtokainak elfoglalásától. A király és a nádor ellen is tiltakozott, hogy az apátságot másnak ne adományozzák. A Tapolca folyón Agyaglik inevű 2; kerekű malma is vdlt az apátságnak, melynek bérlője már 3 év óta nem fizette meg a 8 forilnt bért, ezért 1618-ban újból egyezkedett vele. 1631-ben már üresedésben volt a rábaközi főesperesség, tehát 1630-ban halhatott meg Baksay. (Sörös Pongrác: A bakonybéli apáls. tört. 14. 1. — El-