Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

Második rész. A kanonokok névsora

Nem tudjuk, hogy hanyagsága, kapzsisága adott-e rá okot, vagy más körülmények is hozzájárultak-e ama szokatlan és különös dologhoz, hogy a káptalan maga bíráskodott nagyprépostja felett, és bebörtönözte öt; börtöne ablakaira a várbeli ágyumesterrel 16 dénárért még erős vasrácsot is készíttetett, azt kőművessel a börtön ablakára beleerősíttette, és az ablakokat is külön megerősíttette. A nagy elővigyázatosság megfelelt a nagyprépost erőszakos természetének. A fogság tartamát nem ismerjük. 1543-ban azért emelt ellene panaszt a káptalan a püspöknél, mert a védenyi kilencedből, a bordézsmából is ötödöt követel, holott csak a bordézsmából jár neki fél-ötöd; ez is csak azért, hogy a káptalan ügyeit az országgyűlésen, a királyi kúrián és az oktavális bíróságoknál a saját költségén intézze el. Ő minden munkájáért külön díjat követel. Ujlaky Ferenc püspök a bemutatott ősi okiratok alapján a káptalannak adott igazat pozsonyi ítéletében. 1537—38—39. évi pozsonyi országgyűléseken a káptalant képviselte. Az általános püspöki helynök méltóságát és hivatalát is viselte; püspöki címét nem ismerjük. 1545—48. években gyakran volt távol Győrtől; 1549 után nem. találkozunk nevével. Sok rossz tulajdonsága mellett valami kiválóságnak is kellett abban iaz erőszakos lélekben lakozni, különben méltóságokat, fontos hivatalokat nem ruháztak volna rá elöljárói. (Győri kápt. m. lvt. 25. T. 3571. sz. — 24. T. 3443. sz. — V. Cth. 246. sz. — I. Szám. k. 671. 1. - II. Szám. k. 126. 169. 179. 183. 201. 272—3—4. (310. 311. 1. — III. Szám. k. 21. 65—6. I. Győri kápt. hit. h. lvt. I. felvall. jk. 13. 21—2. 29. 113. 1. — A pannonhalmi főapáts. tört. IV. 152—3. 1. — Pozsonyi kápt. m. lvt. 13. Capsa, — 9. C. 7. fasc. 3. fasc. 15. sz. — 6. Protocol!. 288.1.) 1518—30. Győri Ambrus mesterkanonok. Előbb 1516—18-ig székesegyházi karbeli pap. (I. Szám. k. 408. 432. 444. 1.) 1519. Miklós mesterkanonok. Csupán/annyit tudunk felőle, hogy Szent Luca napja (december 13) után iktatta be a káptalan az elhunyt Pápay Miklós mesterkanonok stallumába. Nevét a káptalani számadó sem tudta, mert bizonyos Miklós mesternek írja (quidam magister Nicolaus). Többé nem is találkozunk vele. (I. Szám. k. 485. 1.)