Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

IX. Káptalani terhek vendégfogadáskor a 16. és 17. században

Ami|t e fejezetben le akarunk írni, nem tartozik ugyan szorosan a káptalan történetéhez, mégis összefügg anyagi terheivel; és annyi kultúrtörténeti dolgot tartalmaz, hogy megírásra érdemesnek gondoltuk. Királyok, főurak Szent István ideje óta igen gyakran fordultak meg Győrött, itt menedéket is kerestek; békekötést eszközöltek, küldöttségeket fogadtak, országgyűlést tartottak: de a 16. századig nem a káptalan volt a vendégfogadó gazda, azért e látogatások nem ékelődnek bele a káptalan életébe. Csak arról az időről akarunk szólni, mikor a püspökök nem tartózkodtak Győrött, így minden vendégfogadás a káptalan mint földesúr és mint előkelő egyházi testület költségén ment végbe. A 16. és 17. században, a török háborúk korában mozgalmas élet folyt a győri várban. Miután erős kőfallal vették körül a várost, a püspöki várat fellegvárrá építették ki, nemcsak F elsődunántúlnak, hanem a császárvárosnak és Ausztriának is védőbástyává lett a törökök ellen. Mint feltétlenül védett helyet gyakran látogatták királyok, főhercegek, nádorok, országbírók, pápai és királyi követek, főkapitányok, püspökök, főurak akár hadviselési, akár politikai okokból. A győri püspökök a keszői, rákosi, szombathelyi várban, vagy a királyi udvarban tartózkodtak, mióta palotájukat fellegvárrá építették át, megszálló kisebb palotájuk pedig 1529-ben leégett. így a vendégfogadás kötelessége a káptalanra hárult, okirataink a nagy vendégek elszállásolásáról — egy esetet kivéve — nem emlékeznek meg. Talán a főkapitány fogadta őket a fellegvárban, vagy a királyi táborban nyertek elhelyezést, egy esetben a városbírónál. A kanonokok házai nem is voltak alkalmasak

1 a nagy uri vendégek befogadására. Az élelmezés, a szokásos ajándékküldés azonban mindig a káptalan feladatához tartozott. A város polgáraira nem róttak terhet e látogatások, sőt inkább alkalmul szolgáltak különböző pártfogók megszerzésére és kiváltságok kieszközlésére. Csak a kiválóbb és jórészben ismeretlen látogatásokról akarunk Megemlékezni. 1497 január havában II. Ulászló király jött Győrré. A káptalan nagy előkészületeket tett a király fogadá-