Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VIII. A káptalan hadi terhei
Nádasdy főkapitány vezérlése alá. Csapatszemlére Velykey Márk nagyprépost is megjelent szeptember 27-én. 3 L ) 1552-ben Móric szász herceg vesztegelt Győr alatt az Eger ostroma alkalmával dúló török háború alatt; — de arról nem szólnak okirataink, hogy a magyar zsoldosok csatlakoztak volna. Eger felszabadulásának hírére Móric herceg hadával ki is ment az országból. 32 ) Az 1566-ban kiújuló nagy török háború idején Miksa király Győr alá vonta össze hadait, hogy Bécset fedezze. Ő maga augusztus 15-én jött a győri táborba Ferdinánd főherceggel; 40 ezer gyalogos, 32 ezer lovas felett tartottak szemlét, 33 ) A nagy sereg nem mozdult, — de Győrnek óriási kárt okozott: az idegen zsoldosok gondatlanságából tűz ütött ki a táborban, Győrnek nagyobb része leégett. A tűzvész 1575-ben megismétlődött, a törökök Győrnek egyik külvárosát felgyújtották; 1577-ben pedig nyilt csatában megverték a várőrséget, sok halottat hagyva hátra, foglyokkal mentek vissza Fehérvárra. 34 ) A század közepén túl a káptalan fegyvereseivel már alig vehetett részt a haza védelmében. Már 1549—50-ben Győrmegyének egyik része hódoltsági terület volt; 35 ) a káptalan birtokai a töröknek adóztak. Mátyás főherceg 1594-ben Esztergom ostromát abbanhagyva, Győrré vonult vissza, innét pedig, a törökök közeledtével Szigetközbe. Győrt Hardegg Nándor főkapitány lázongó őrsége kényszerítésére kénytelen volt feladni. A káptalan mindenét itt hagyta, legszükségesebb dolgaival, egyházi kincseivel elmenekült. Ekkor már annyi egyházi birtok volt hódoltsági területen, hogy Dunántúlon az egyházi nagyjavadalmasok alig 1 tudtak katonát küldeni a király táborába. Az 1595. évi 14. t.-c. már csak általánosságban mondta ki, hogy az apátok, prépostok, káptalanok, oltárjavadalmasok, nagyobb javadalmasok, kilenced-, tized- és tizenhatodbirtokosok tehetségük szerint állítsanak katonát. Győr eleste alkalmával Győrmegye annnyira tönkrement, hogy 1609-ben nem akadt még benne adózó lakosság. Az 1596—1604. évek adóösszeírásában mindig elpusztultnak (desolata) említik a megyét. A szomorú állapotokat legjobban jellemzi a következő tudósítás: Mivel31 ) Győri kápt. m. lvt. II. Szám. k. 106—7. 1. 32 ) Szilágyi S. i. m. 5, 328. 1, 33 ) U. o. 368. 1. 34 ) Takáts S.: Rajzok a török világból 1. 341. 1. 316 ember vesztette életét, 160 esett rabul — Zelting főkapitány hibájából. 35 ) Szilágyi S. i. m. 5, ?57,. 1.