Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
volna ez. Nem akartuk a különböző Urbáriumok rendelkezéseit felsorolni. Amit anyagban összehordtunk, az is sok kultúrtörténeti, gazdaságtörténeti adatot foglal magában. Rávilágít az egyház küzdelmes gazdasági életére. Azt is megláthatjuk nagy vonásokban, mit vesztett az egyház a jobbágyság felszabadulásával, különösen pedig a legújabb vagyoni összeomlással, mely a föld megváltásának árát megsemmisítette. A jobbágyság sem sokat nyert: szabaddá lett, de szegényebbé vált, mint előbb volt. A hevenyészett 1848-iki törvényt sem tudja jóvátenni a vagyonváltsági, földreform, telepítési és hitbizományi, és még többféle új törvény sem. A nagy latifundiumokból eltűntek, idegen kézre kerültek a kivágásra való óriási erdők, legelő- és rétterületek, melyek a föld népét kielégíthették volna. Ma már csak itt-ott tudnak segíteni a népen, melyen a nemzetfenntartás, országvédés egész terhe nyugszik; legtöbb helyen semmije sincs: sokkal rosszabb sorsa van, mint jóravaló, jószívű uraságnál a jobbágynak volt. £) Halastavak. Halászat. A győri káptalan birtokai bővelkedtek folyókban és állóvizekben. A házi szükséglet is, az okos gazdálkodás is ajánlotta, hogy jövödelmezőleg használja ki a káptalan e vizeket. A malmokon kívül a halászat kínálkozott hasznothajtó gazdasági tényezőül. A Duna, Rába, Rábca, Marcal és Bakonyér kiöntései több helyen tavat alkottak, melyet csekélyebb költséggel szabályozás által zárt és lecsapolható tóvá lehetett átalakítani. Ily tavak voltak: a győri Pénzsató, a sárási Bálványtó, az abdai Káka tó, a Kónyi tó, a Fehértói tó, a Koroncói tó, a Zánki tó. A Pánzsatavat 1526-ban készíttette a káptalan a budai vöröstorony mellett fekvő, eladott házának 60 forint árából. A tó a Pánzsakép-pe\ szemben, kelet felé terült el 77 ) Ha fekvését meg akarjuk határozni, a pápai országúinál elhelyezett vám és a Pánzsaéren átvezető hid környékén kell keresnünk. Az Écs és Kisbaráti felől jövő Bakonyér, melyet Pénzsá-nak is neveztek, itt szélesedett ki, és alkotott tavat, melyet töltéssel körülvéve, medrét kimélyítve, halastóvá lehetett átalakítani. Ez a kerület a mult években végzett szabályozásig posványos, kakás, nádas területet alkotott. A tóvá átalakított területen a Pánzsaér folyt keresztül, mindig tiszta vízzel látta el; * 77 ) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 704. 772. 1.
