Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
földesurakat jelölte meg. 1. §. Aki az egyházi személyek közül bérbe adja a dézsmát, csak a földesúrnak adhatja. Szent György-nap előtt megtörténik az egyesség. 2. §. Ha a dézsma meghatározott mennyiségű, és szokott értéke van: ezen az értéken kell bérbeadni. A bér felét a bérbeadáskor, másik felét Szent Miklós-napkor vagy Gyertyaszentelőkor fizeti a bérlő. 3. §. Ha nincs megszabott ára a dézsmának, és nem tudnak egymással megegyezni, akkor másnak nem adhatja ki az egyházi személy, hanem természetben maga szedeti be. 4. §. Beszedés után bárkinek eladhatja. 5. §. Ha Szent Györgynap előtt az egyházi személy nem a földesúrnak adta ki a dézsmát, vagy szerződés ellenére, valami ürügy alatt, beszedés előtt másnak akarja kiadni —: ez évre elveszti dézsmáját. 6. §. Ha valaki a dézsma behajtására illetékr telenül befoly, azt akadályozza, kétszeres dézsmát fizet. 12 ) Ez a törvény sértette az egyháziak érdekéit; kiszolgáltatta őket a földesuraknak, azért tiltakoztak ellene. Az 1553. évi 8. t.-c. meg is szüntette e korlátozást, és felhatalmazta az egyházi személyeket, hogy annak adják bérbe tizedüket, akinek akarják. A 16. század közepétől fogva általános dolog volt a tizedek bérbeadása. A törökök a közlekedést több oldalról elzárták; a tizedszedők nem férhettek hozzá kerületeikhez; a protestantizmusnak behódolt faluk és földesurak egyenesen megtagadták a tizedfizetést: a káptalan nem tudta törvényes jogát érvényesíteni; csak egyes várkapitányok, főurak tudták fegyveres erővel a megváltott vagy kibérelt dézsmát a maguk javára beszedni. Természetes, hogy így a dézsma értéke igen megcsappant a káptalan kárára. Az árokközi, szombathelyi, locsmándi és mosoni kerületek dézsmája a 16. század második felében 1800 forin.ot; a rábaközi, tornatapolcai és vaszari késeké 1000 forintot; a 17. század elején az előbbi már csak 250 forintot, az utóbbi pedig 200 forintot jövödelmezett.A győr—komáromi kés Szigetvár és Fehérvár török kézre jutása után, úgyszólván semmit sem hozott, mert török hódoltsági területté vált. A vasmegyei, zalamegyei, sopronmegyei és Ausztriával határos mosonmegyei faluk adtak valamelyes, megfogyatkozott jövödelmet. Az Ausztriának elzálogosított birtokok után az osztrák katonaurak és világiak csak úgy fizettek tizedet, ha kedvük tartotta. 43 ) A törökök ki verése után 42 ) Corpus juris Hung. 43 ) Győri kápt. m. lvt. III. Szám. k. 212—14. 11. Memóriáié.
