Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
asszony (S. Maria in Pratis), Rorau (Nádvár, előbb mosonmegyei, később ausztriai falu), Bruck (Bruck ad Leitam), Puerbach, Német járfalu (TaichJandorf), Opetlan v. Apetlon (Apátlan, később Mosonbánfalu). Ungerberg címén ide tartozott Sopronmegyéből; Horensiein (Szarvkő), Kroisbach (Rákos) dézsmája is. 35 ) A szőUősterület a 17. század folyamán nagy menynyiségű bort adott. 1659-ben a következő tételeket ismerjük. Védenyből a tized . . . 215 1 / 2 urna, 3 pint, a vidékről a tized . . . 173 3 / 4 urna, 6V2 P m t, Ungerbergről a tized . . 148 3 / 4 urna, Védenyből a hegyvám . . 56V2 urna, 6 1 / 2 pint, a vidékről a hegyvám . . 173 3 / 4 urna, 6 1 2 pint. A következő években a termés rosszabb volt, azért felénji jövödelmet sem adott. 1672-ben ismét jelentékeny a termés: Védenyből a tized . . 440 3 / 4 akó, a külső hegyekről . . 252 akó, 3 1 / 2 pont, Ungerbergről . . . 132 akó, 2 1 / 2 pint, Védenyből a hegyvám . 99'/ 1 akó, V/ 2 pint, a külső hegyekiől . . 252 akó, 'ó { / 2 pint. Az 1699. évben jégverés érte a szőllőket, azért a tized is kisebb mértéket muta : Védenyből 116 akó, hegy" vám 113 akó; a külső hegyekről 24 1 /, akó, hegyvám 24V 2 akó. 36 ) Zalamegyéből: Zsid, Tóti káptalani faluk adóztak tizeddel és kilenceddel; Rendek (Sümeg mellett) pedig csak tizeddel. Vasmegyéből: Rőth, Sitke, Somlyó bortizedét említi okiratunk. Veszprémmegyéből: Szőllős adott bordézsmát; de ez a Szentháromság-kápolnához tartozott, ott szóltunk róla. 37 ) A tizedszedés rendkívül sok kellemetlenséggel járt. Ennek megvilágítására csak két példát említünk. Kisbarátin Héderváry István emberei az 1518., 1521. években nem adtak szüretkor lakást a tizedszedő kanonokoknak; 35 ) U. o. V. Szám. k. számos helye. — U. o. Liber decimarum in oppido Waiden V. Capituli. A faluk neveinek leírásánál követtük okiratunk írásmódját. 36 ) U. o. 37 ) U. o. 1631. Urbárium. — II. Szám. k. 88. 1.