Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

XXV. Tóti. Zalamegyében a Balaton közelében fekvő Tóti magyar faluval már a 13. század vége felé (1272) találkozunk okiratainkban, mikor felerészben a káptalané, felerészben pedig várbirtok volt, és a királyi udvarnokok bírája, Salamon Miklós és fiai birtokolták. Az ide vonatkozó kiváltságlevelet az esztergomi káptalan állította ki, és 1274-ben átírta, megerősítette IV. László király.

1

) A falunak azt a részét, melyben a káptalan jobbágyai laktak, később Felsőtóti, Káptalantóti vagy Vár felől való Tóti néven nevezték okmányaink.

2

) A következő századokban már az egész falut Káptalantótinak hívták. Mivel Tóti eredetileg

1 királyi várföld volt, valószínű, hogy e birtokrészhez királyi adomány folytán jutott hozzá a káptalan. A 14. század elején, 1314-ben 8 márka (32 forint) úriadót fizetett urának.

3

) A 16. század elején 1—3—3

1

/

2 forinttal adózott. A birtok nagyságát nem ismerjük, mert okmányunk a telkek számát nem sorolja fel, csak mindig részbirtoknak mondja.

4

) A szomszédos birtokosok részéről állandó zaklatást szenvedett a falu; majd a veszprémi püspök, majd rátóti Gyulaffy László tihanyi kapitány tört rá és foglalta el.

5

) A 16. században tisztet is tartott a káptalan, aki a szomszédos zsidi birtokkal együtt Tótit is kezelte, de a század végén a törökök közeledésekor elmenekült. A nagy távolság miatt Győrből nem lehetett kezelni; és a jövödelem biztosítása is azt kívánta, hogy hatalmas, fegyveres erővel is rendelkező bérlő kezére kerüljön a birtok. 1573-ban Majtényi László pápai főkapitány, 1580-ban Ztarsich Farkas veszp1) Fejér: C. D. 7/

5

. 375. 1. — Győri kápt. m. lvt. 30. T 4068. sz. 2

) U. o. 4093. sz. 3

) U. o. I. Szám. k. 34. 1. 4

) U. o. 175., 267., 332., 351. 1. — III. Szám. k. 98.1. 5

) U. o. II. Szám. k. 167., 271. 1. — III. Szám. k. 98., 109.1,