Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

alig adózott; 1693—4-ben szinte elnéptelenedett a falu, 1696-ban 2 jobbágy és 2 nemes bérlő adózott 32 forinttal a földesúrnak.

10

) 1697-től fogva pasztának (praedium) nevezi okmányunk, melyet a szomszédos nagybodajkiak béreltek 40 forintért.

11

) Községi jellegét elvesztette és többé nem is épült fel.

12

) A káptalan a következő időben is bérlet útján értékesítette e pusztáját, míg az újabb időben eladta; a koroncói határban vett helyette birtokot, melyet Nádaslaknak nevezett el, és amelyet a pusztaszentpáli birtoktesthez csatolt. Művelődési viszonyok. Plébániája, temploma régi keletű, de eredetéről nem találtunk feljegyzéseket; a 16. század elején azonban ismételten találkozunk okiratainkban a plébános nevével.

13

) A plébánia osztozkodott a falu sorsában, hamarosan elpusztult. Iskoláról, tanítóról egyáltalában nem szólnak ismert okirataink. i 10

) U. o. V. Szám. k. 298. 312. 315. 11. 11) U. o. 324. 328. 336. stb. 11. 12

) U. o. 24. T. 3443. 6. sz. és győri kápt. hit. IÁ lvt^ 15L T. 26038. sz. 13

) Győri kápt. m. lvt. I. Szám. k. 534. 619. 1.