Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

I. A káptalan alapítása, belső szervezete

séges papokat pedig távolítsák el.

11

) A veszprémi káptalannak 1276-ban 36 tagja volt. 1417-ben, mikor Rozgonyi Pétert püspökké választotta, 24 kanonokja volt.

13

) Az egri káptalan tagjainak száma 30-nál több. II. Márton egri püspök a 14. század elején 20-ra szállította le.

13

) Ezt a számarányt tekintetbe véve, valószínűnek látszik, hogy a győri káptalan a 13. és 14. században is körülbelül annyi tagot számlált, mint a 15—16. században: 30—33-at. Ennyit találunk ugyanis a káptalani számadók könyveiben.

14

) E számban benne vannak a fentebb említett » felesek « is. A kanonokok számának megfogyatkozása. A 16. század második felében a töröknek hódolt terület nagyobbodásával megfogyott a káptalan földbirtoka, tized- és negyedjövödelme. A hódoltsági területről elmaradt az úri adó, a halastavak jövödelme; a báránya—valkómegyei legnagyobb birtok végleg elveszett, a többi a török adófizetőjévé lett. A nem hódoltsági birtokok jövödelmet Ï1) Fejér: C. D. 3

/

2

. 387. 1. 12

) U. o. l0/

5

. 792. 1. — Dr. Gulheil Jenő: Veszprém és a Szent István-év. 21. 1. 13

) Magyar Sión 1865. 3. évf. 321. 1. Balássy Ferenc: Adatok az egri püspökség történetéhez. 14

) Gyakran hivatkozunk a káptalani számadók könyveire, azért néhány sorban azok tartalmáról is szólnunk kell. A káptalani jövödelmek kezelésére évenkint, Szent György-napkor 2 számadót (divisores Capituli) választolt a káptalan, akik naprólnapra feljegyezték a bevételeket és kiadásokat a számadókönyvbe (Malriculae vagy Libri divisorum). Megnevezik az osztozkodó kanonokokat név és rang szerint. Feljegyzik a jövödelem torrását. nemét, összegét; a kiadások okát, körülményeit, a káptalan életében előforduló kellemes és kelleme LI en eseményeket. Többször az egyes kanonokokról jellegzetes vonásokat jegyeznek fel, Valóságos naplószerű feljegyzéseket tartalmaznak e könyvek

1

, melyekből a káptalan belső életére, szervezetére, személyi és vagyoni vonatkozásaira, összeköttetéseire, — sőt sok esetben a püspökökre, szomszédos káptalanokra, főurakra, országos cse menyekre vonatkozólag tiszta képet alkothatunk magunknak. A legrégebbi számadókönyvek elvesztek, a 14. századból csak néhány lap maradt ránk. Az első könyv 1497—1528, a második 1528—1543., a harmadik 1543—1631., a negyedik I63I—1667., az ötödik 1667—1711. éveket foglalja magában. A későbbi évekről szóló könyvek történeti szempontból értéktelenek, mert a puszta bevételeket és kiadásokat sorolják fel minden naplószerű feljegyzés nélkül.