Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

baton és vasárnapon heti vásárjoga is volt. A szombati vásároknak külön utcája volt Győrött a Szombatpiacutca. Különös nagy jelentősége volt a 15., 16., 17. század folyamán a győri állatvásároknak. Rudolf király e vásárt a királyi birtokra, Óvárra akarta áthelyezni, ami ellen nemcsak a győriek, hanem még a törökök is óvást emeltek. Ozmán Aga, a váci harmincados 1581-ben aug. 20-iki kelettel Ernő főhercegnek írta, hogy a királynak is, a szultánnak is kárára válnék ez intézkedés, mivel a szénának és járó-utaknak szűk volta miatt a barmok útját egészen berekesztené. Elmondja azt is, hogy az ő húszéves főharmincados működése alatt a török hódolt' sági területről a váci harmincadon át a győri vásárokra felhajtott barmok száma 15 ezerről 30—40 ezerre szaporodott fel. A vásárok elhelyezése lecsökkentené a tözsérek számát is, akik alig mennének el Óvárra. A közbelépésnek eredményeként a vásárok Győrött maradtak. Nyáry István, ki ekkor rendkívüli követként Konstantinápolyba utazott, Budán személyesen tárgyalt Ali basával és Ozmán cselebivel a győri vásárok: ügyében, és 1582-ben Budáról meg is írta Bécsbe az ügy elintézését.

54

) Ernő főherceg 1589-ben e marhavásárok ügyét a tőzsérek visszaélései ellen megrendszabályozta. E rendszabály említi, hogy nemcsak a török hódoltsági területről, hanem Csallóközből, az Alföldről is sok állatot hajtottak fel a győri heti vásárokra. Azt is előírja e szabály, hogy a vásáron kívül a sokorói kapu előtt lévő vásártérre csak akkor mehetnek ki a vevők, mikor a várból zászlóval jelt adnak a vásár megnyitására, és a város kapuit is feltárják.

55

) Természetes dolog, hogy e vásárok jelentékeny jövödelmet hoztak a földesúrnak is, a városnak is. A vámnak és helypénznek a földesúr és a város között való megosztásáról nincsenek tájékoztató adataink. Az országos és heti vásárokra hozott áruk sokféleségéről igen érdekes tájékoztatást mutat a város által kiadott szabályzat, mely a díjtételeket is megállapítja.

56

) 54

) Takáts—Ekbard—Szegfű: A budai basák magyar nyelvű levelei. I. 227. — Takáts: Régi idők, régi emberek. 94. 1. 55

) Akadémia kézirattára. Tört. ívrét .195. 49. 56

) Győrvárosi lvt. Protocoll. 7. 1629—1638. Instructio telonii per Civilatem Jaur. in nundinis festő S. Elisabeth celebrari solitis pro Jurassoribus et aliis Officialibus Civilalis exigendi dari débita. Terhes bőrös szekértől 40 dénár. Telibúzás szekértől 80