Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
VI. A káptalan javadalma, jövödelmet
tek. 39 ) 1682-ben újból kérte a káptalan, hogy rác jobbágyai fizessék meg rendes adójukat, de Hermann badeni őrgróf főkapitány kijelentette, hogy a katonaságnál szolgáló rácok nem fizetnek földesúri adót. 40 ) Nem is találkozunk többé a káptalan jövödelmei között a rácok adójával. A nem katona rácok is a főkapitány joghatósága alá adták magukat, és így mint regimentalattvalók a földesúrnak nem adóztak. A rácokon kívül más polgári lakói is voltak Újvárosnak, akik úgy adóztak, mint a többi városrészek jobbágyai. A győri várparancsnokok is különböző terheket róttak a polgári lakosságra: terragium címén még bárány-i dézsmát is szedtek tőlük, ami ellen a káptalan óvást emelt. 41 ) E városrész jellemzésére meg kell jegyeznünk, hogy még a 17. század legvégén is kisebb területet foglalt magában. A mai vám és temető felé eső része mocsaras, vízállásos hely volt. Gindy Orbán városbíró (1697—99) az abdai út szomszédságában, a töltés felül délről és napnyugatról házhelyeknek való telkeket osztott ki. Az elsőrendű házhely szélessége 48 lábnyomású, hosszúsága 36; a másodrendűé 38 lábhosszú, 36 láb széles; a harmadrendűé 36 láb hosszú, 28 széles; a negyedrendűé 36 láb hosszú, 8 széles. A telek alján levő vizet töltsék fel, a telekért csak 3 forintot fizessenek. 42 ) Később iparosok: fazekasok, téglavetők, molnárok, halászok telepedtek meg a vizek mellett nagyobb számban. A fazekas-kályhás ipar még ma is jelentékeny. Szentbenedekfalva, más néven Pánzsa-utca. E városrész keletkezését nem ismerjük; de a 13. században már itt is kereshetünk lakókat, akiket V. István király telepített a városba, és polgári jogokkal ru> házott fel. Történetéből, gazdasági viszonyaiból a 15. századig keveset tudunk. A városi régi temetőtől húzódott a Pánzsaér felé; magában foglalta a Szent Péter-|utcát, mely valószínűleg a mai Wennes Jenő-út belső felének 39 ) U. o. III. Szám. k. 2 .része 102. 104. 1, — IV. Szám. k. 153. 1. 4°) U. o. 15. T. 2520. sz. 41 ) U. o. 9. Cth. 676. sz 42) Győrvárosi lvt. Protoeollum 1697—1701.
