Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)

VI. A káptalan javadalma, jövödelmet

A törvény azonban nem volt oly erős, hogy a baranyamegyei legnagyobb birtokot is visszaszerezhette volna. Itt még a török volt az úr; annak kiszorítása után szóba sem kerülhetett többé e birtoktest visszaszerzése. A földbirtoknál is értékesebb volt a tized-jövödelem, azért országos intézkedéseket hoztak az országgyűlések annak védelmére is. I. Ferdinánd királynak 1552. évben Pozsonyban kiadott 13. dekrétuma a 18. cikkelyben intézkedett, hogy a győri püspökség elajándékozott javai visz-* szakeiüljenek jogos tulajdonosához.

2

) A káptalant annyiban érintette ez intézkedés, hogy megszabadult rossz szomszédjától, dézsmájának és dézsmanegyedének gya-^ kori lefoglalásától. — Az 1555. évi pozsonyi 16. dekrétum 12. cikkelye arról intézkedett, hogy a Miksa çsUlászló királyok által elzálogosított szarvkői várhoz tartozó javakból a győri püspök megkapja tizedét, mely ősi jogon megilleti, és amelyet Fürsth Konrád erőszakkal foglalt el.

3

) így azután a káptalan is hozzájutott dézsmanegyedé-rf hez. II. Mátyás megkoronázása után 1609-ben Pozsonyban tartott országgyűlés 17. cikkelyében megparancsolta a vármegyék alispánjának, hogy a tized-jövedelmek erőszakos lefoglaloit kettős kártérítésben marasztalják el. Az 1613. évi jpozsonyi országgyűlés 19. cikkelye névszerint intézkedik a győri püspökség és káptalan védelméről, mikor elrende

1

!, hogy az óvári királyi uradalom tisztjei ne avatkozzanak bele a mosonmegyei dézsmák ügyébe. Az 1622. évi soproni országgyűlés 50. c. a győri püspök és káptalan javára szolgáló 1542. évi 21., 1552. évi 18., 1555. évi 12., 1613. évi 19. cikkelyeket újból meg* erősíti.

4

) E gyakori törvényes intézkedés mutatja, hogy nagy szükség volt a védelemre. Eme századok bizonytalan birtokviszonyait jellemzi az a körülmény, hogy a törvényes rendelkezések sem tudták megvédeni a birtokosokat, különösen az elegendő fegyveres erővel nem rendelkező egyháziakat. Mielőtt az egyes birtoktestek ismertetésébe belekezdenénk, jelezTÜk, hogy remcsak jövöde

1 mezőség nézőpontjából foglalkozunk e falukkal, hárem rövid vonásokban történeti múltjukra, művelődési viszonyaikra is kitérünk generis: carpiones (ponty), barbotam (harcsa) unam magnam, lupos (csuka), murinas (menyhal), nsonem (viza) salilum, cancros et alii generis pro den. 92, Wien 2, panes den. 12, piper (bors) et crocum (sáfrány), den. 13. Wien 2, viniini den. 16. 2) Corpus Juris Hung. — 3) u. o. — *) U. o.