Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
V. Kanonokok lakóházai
A káptalan belső szervezetével kapcsolatban szólunk a kanonokok lakóházairól, — habár teljes képet nem is tudunk e tekintetben megrajzolni. A káptalanok, mint a püspöki székhely középponti papi testületei még a magyarországi katolicizmus első idejében is közösségben, közös háztartásban éltek, szabályok, kánonok szerint,: innét a kanonok elnevezés is. így volt ez bizonyára Győrött is az első századokban. Győr különleges helyzete hamarosan megszüntette ezt az állapotot. A tatárdulás után az osztrák herceg, majd a cseh Ottokár dúlta, rombolta a várat és várost. Frigyes német császár pedig még a székesegyház mellé is istállókat épített, mert a várban levő házakban nem tudott megszálló népével elhelyezkedni. Hunyadi János és az országos rendek e miatt 1446-ban Jenő pápánál emeltek panaszt a császár ellen. 1 ) Megérthető, hogy a kanonokok szétszóródtak a városban; még javadalmaikhoz tartozó házaik sem voltak, hanem kiki saját tehetségéhez mérten vett vagy épített magának házat. Az ellenséges támadáson kívül a tűzvész is gyakran pusztította a várost: azért nem csodálkozhatunk rajta, ha a 15—17. században igen szegényes (kanonoki lakásokkal találkozunk. Gyér adataink nyomán nem sok lakóházat, káptalani épületet tudunk felsorolni, melyeknek fekvését a mai viszonyok szerint meg tudjuk határozni, legalább is hozzávetőleg. A székesegyház déli szomszédságában állott a káptalani iskola épülete, benne a sublektor és a növendékek lakása; mellette az őrkanonok háza. Mindegyik a mai káptalani gazdasási udvar környékén a Káptalandombon. Ez épületeket 1566-ban Teiffel Kristóf élelmezési főtiszt elfoglalta, élelmezési házzá, és tisztek lakásává alakította át. Többé nem is kerültek vissza a káptalan birtokába; hiába kérte a káptalan, hiába ígérte meg visszaadásukat ismételten a király. E környéken volt a prépost háza is, mely szintén e török időben pusztult el. Okmányaink nem említik név szerint, de a dolog rendje megkövetelte, hogy az iskola környékén lakjék az olvasókanonok is, *) Villányi Szaniszló: Győrvár és város helyrajza, erődítése a 16. és 17. században. 24. 1.
