Bedy Vince: A győri székeskáptalan története /Győr egyházmegye múltjából 3. (Győr, 1938)
I. A káptalan alapítása, belső szervezete
3 telepedjék meg a káptalan. A 15. században már a városban szerte-szét laknak a kanonokok saját házukban. A 16. században a prépostnak, olvasó- és éneklőkanonoknak házát ismerjük a várban. Az utóbbiak mint a káptalani iskola tanítói az iskola szomszédságában laktak. A 17. század közepétől kezdve telepedtek meg a kanonokok a székesegyház közelében. Az 1649. évi Draskovich püspök ellen hozott ítélet mondotta ki, hogy a kanonokok szabadon vehetnek házakat a székesegyház környékén, még akkor is, ha e házak a püspökség területén állnak. Egész teljességében csak a 18. században foglalta el a káptalan e területet, mely ma Káptalandomb néven ismeretes. A kanonokok rangsora szerint, a prépost, olvasó-, éneklő- és őrkanonok tartoznak az első osztályba, mint oszlopos (columnaris) kanonokok. A 12. század közepén már áll a Szent Adalbertről nevezett győrhegyi prépostság 4 kanonokjával, melynek prépostja a székeskáptalannak is kanonokja, és rangban az ötödik helyet foglalja el »kis prépost « néven.4) A 14. században alapította Magyar Pálné, a Nádasdy-nemzetségből származó Gelsey Margit a legszentebb Megváltóról nevezett pápóci prépostságot, melynek prépostját Kálmán püspök szintén a székeskáptalan tagjai közé sorozta be és pedig ötödik helyre, a szentadalberti prépost elé. A káptalani számadók könyvei a 15. század végétől kezdve e hat kanonokot méltóságoknak (dignitarii) vagy uraknak (domini) nevezik. — A második osztályba a főesperesek tartoznak: a székesegyházi, a soproni, a mosoni, a locsmándi, a rábai (rábaközi), a komáromi és a pápai. így van ma is avval a különbséggel, hogy a pápai főesperesség ma már csak puszta cim, történeti emlék, mióta annak területe a veszprémi egyházmegyébe olvadt be. A harmadik rangsort a mesterkanonokok alkották. Minden kanonokot megilletett tanulmányai után a mester cim, azért a nagypréposttól kezdve mindegyik kanonok neve után olvassuk is okmánytárainkban a mester jelzőt, — mégis általában, legalább is a 15. század végétől a főesperesek után következő kanonokokat nevezték mester-kanonokoknak. Mikor már a káptalannak munkája, különösen hiteles helyi működése következtében, igen megsokasodott, a mesterkanonokokra különböző tisztségeket rótt rá, melyek a káptalan, a székesegyház, az istentisztelet ügye 4 ) Fejér: C. D. ty g . 317. 1. 1138. év.
