Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig

Szentírásra vonatkozó részeit ugyanabban az értelemben adja elő. A Szentírás helyeit ne tárgyalja skolasztikus módon. A hittudományi oktatásnak a theologia scholasíiea a legfontosabb tárgya. Ezt két vagy három tanárnak kell négy éven át napi 2—3 órában tanítania. Vezérkönyvül Petrus Lombardusnak, a Magister sententiarum-nak dolgozata és Aquinói Szent Tamásnak Summa Theologiea c. műve szolgál. A kazuisztika a teológiai tudományok harmadik része. Ez voltaképpen nem más, mint az erkölcstannak lelkiismereti eseteit alakjában való feldolgozása. Nem összefüggő tudomány, hanem az élet különböző viszonyai között felmerülő gyakorlati esetek elbírálása erkölcsi nézőpontból. Két éven át naponkint egy órában magyarázza az egyik tanár a szentségeket, az egyházi fenyítékeket (censura), és az emberek állapotbeli kötelességeit; a másik tanár a tízparancsolatot. A 7. parancsolatnál tárgyalja a szerződéseket. A rend szabályzatában remekül megirt tanítási módszert és anyagot a győri akadémia nem valósította meg teljesen; az órafelosztást sem tarthatta meg, mert a viíatkozástanl, az egyházjogot és egyháztörténetet is felvette tanítási anyagába, mely így lényegesen kibővült. 1745-ben három tanszéket állítottak fel az akadémia hittudományi karán: a dogmatika, a vitatkozástan (polémia) és az egyházjog tanítására. 1757-től kezdve a dogmatikát két tanár adta elő, akiket különösen is teológus tanároknak neveztek. 1756-ban külön hitszónokot is kapott az akadémia. Egyik forrásunk jelzése szerint az 1766 év végén megszüntették a jezsuiták az akadémián a vitatkozástan tanítását;

3

) de ez nem felel meg mindenben a valóságnak, mert a növendékek vitatkozásaival a következő években is találkozunk. A dogmatika és bölcselet anyagán kívül más tantárgyakra is kiterjesztették a vitatkozást.

4

) Forrásunk jelentése és a gyakorlat között mutatkozó ellentétet úgy tudjuk kiegyenlíteni, ha megállapítjuk, hogy az elméleti órák számát kevesbítették, a gyakorlatot pedig tágabb mezőre vitték át az akadémia tanárai. Ez annál valószínűbb, mert a nyilvános előadá3

) Budapesti egyetemi könyvtár kézirata: Album studiosorum theologiae eléri Dioc. Jaur. aban. 173ö—1779. 4

) Győri szemináriumi könyvtár: Diarium Jesuitarum. A vitatkozásokon a püspök és káptalani tagok is megjelennnek. tehát ünnepélyes keretek között történik.