Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Harmadik rész. A kisszeminárium története
1. A kisszeminárium megalapítása és elhelyezése. Mikor a trienti szent zsinat 1 ) a papnevelés szükséges eszközeit felsorolta, a kisszeminárium, vagyis a serdülő ifjak nevelő intézetének felállítását is sürgette, melyben 12 éves kortól fogva vallásos nevelésben részesüljenek a papi pályára készülő, hivatást érző gyermekifjak. A győri egyházmegye ily serdülő ifjaknak klerikusokká való neveléséről a 17. század elejétől fogva gondoskodott. Az 1626-ban megnyilt győri jezsuita gimnáziumban a humaniórák tanulói közül mindig jelentkeztek papi pályára készülők, akik gimnáziumi tanulmányaik elvégzése után bölcseleti és teológiai tanulmányok elsajátítására egyetemekre kerültek. A Püsky János püspökféle, 1651. évi Deciaratio mint rendezett, intézményes dologról beszél a gimnáziumi tanulóknak klerikusokká való neveléséről. 2 ) Az 1688-ban megnyitott szemináriumban javarészben gimnáziumi tanulók voltak a növendékek 1732-ig, mert a teológusok hazai és külföldi főiskolákon tanultak. Mikor azonban 1732—33-ban Sinzendorf Lajos püspök megnyitotta Győrött a hittudományi főiskolát, és az egyetemekről hazahívta a klerikusokat: a humane órák tanulói kiszorultak a szemináriumból. Kivételesen kerültek be az intézetbe bölcselethallgatók, de gimnáziumi növendékek, akikről beszél tulajdonképpen a trienti zsinat, nem találtak többé felvételre, befogadásra. A 19. század elején, mikor a jozefinizmus szelleme meglehetősen átitatta az ifjúság lelkét is, és ennek káros hatása lépten-nyomon meglátszott: a klerikusi életre való előzetes nevelés szükségességét mindenki komolyan fontolgatta. A győri egyházmegyében történt is ez irányban valamelyes intézkedés. 1802-ben ismét visszakerült Győrré 1) Sess. XXIII. Cap. 18. de Reform. 2 ) L. Dolgozatunk I. részében. i
