Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig
mely a Dunakapu táján terült el. lüü ) így világos, hogy a mai Apáca-utcai 6. sz. házban volt az iskola elhelyezve, melyet a káptalan a 18. században újból épített fel, és amely ma is Káptalani iskola néven ismeretes. Ma a székesegyházi karénekesek és karzenészek laknak benne. Ez épületben maradt meg a székesegyházi iskola utódja 1777-ig, a káptalani alsóelemi (triviális) egyosztályú iskola. Polgári és magyar iskolának nevezik okmányaink, mert a magyar polgárság gyermekei tanultak benne, míg a protestáns német katonák külön német iskolát nyitottak maguknak a 16. század végén. 101 ) Az iskola megszűnése. A káptalani iskolák életében nagy változás állt be, mikor Magyarországon is felállították a főiskolákat, egyetemeket, melyek a tanulóifjúság nagyobb részét a maguk körébe vonták. Az egyházi pályára készülő ifjak egyik része, és a szegényebb világi tanulók, kiket szerényebb anyagi viszonyaik visszatartottak az egyetemek felkeresésétől, még jó ideig a káptalani iskolák hallgatói maradtak. Mikor azonban az egyetemek mellett szemináriumok, konviktusok keletkeztek, a klerikusok is ide sereglettek tanulmányaik végzésére. A jezsuiták Győrött 1626-ban megnyitották gimnáziumukat, mely tanítási anyagába a humaniorákat felvette. A gimnáziumi oktatásnak üdébb, életrevalóbb, a kor szellemének megfelelőbb levegője elcsalta az ifjakat a régi, kivénült rendszer nehézkesebb légköréből. Á jezsuiták a tanítás és nevelés kiváló készültségével közelebb férkőztek a lelkekhez, és ki tudták elégíteni az újabb irány kedvelőit. A világi ifjakat hamarosan követték a klerikusok is, kiket a bécsi Pázmány-intézet 1624-től, a nagyszombati szeminárium és egyetem 1636-tól lassankint magához édesgetett. Akik az istentiszteletnél való segédkezésre itthon maradtak, 102 ) azok sem sokáig látogatták már a káptalani iskolát, mert a gimnázium mellett kialakult Akadémia a morális (kazuisztikus) kurzust szervezte meg, mely a legszükségesebb lelkipásztori tudománnyal ellátta a klerikusokat. Draskovich György püspöknek 1636-ban a káptalanhoz intézett írása vilá100 ) U. o. 6. felv. jk. 122/ 2 . I. 1601. év. 10 *) U. o. 143. 1. H>2) Győri kápt. m. lvt. 29. T. 3989. sz.
