Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Második rész. A győri szeminárium története

A szeminárium könyvtára és a fenntartására szolgáló alapítványok. A), Lőrenlz János, Dongó Mihály, Balogh Sándor könyvtára. A szeminárium birtokában vagyontérő, tekintélyes könyvtár is van, mely legnagyobb részben jótevők adományából és hagyományából gyűlt össze. A szemináriumnak alapítása legelső idejétől kezdve szüksége volt valamelyes kis kézikönyvtárra, mely a növendékek tanulmányának anyagát ölelte fel. A könyvtár szükségessége még életbevágóbb követelménye volt az intézetnek 1732 óta, mikor Sinzendorf Lajos Fülöp püspök a hittudományi főiskolát Győrött felállította. Okirataink nem emlékeznek a könyvtárról, azért a valószínűségre alapítjuk véleményünket, hogy az első kezdetleges könyvtár az iskolai rendes- és segédkönyvek, a szónoklatíani munkák keretét nem haladta túl. Az intézeti számadások csak elvétve emlékeznek meg egy-egy könyv megszerzéséről.

1

) A könyvtárról a legelső részletes tudósítást azokból az okiratokból kapjuk, melyek 1786-ban felsorolták a II. József által a szemináriumból elvitetett könyveket. E könyvek is a hittudományi főiskola kézikönyvtárának keretébe illenek bele.

2

) Az egyházmegyei szemináriumok visszaállítása után, mikor a hittudományi főiskolák új alapon szervezkedtek, mindenütt nagyobb gondot fordítottak megfelelő könyvtárak létesítésére, a meglevők gya rapítására. A győri szeminárium a pesti egyetemi könyvtárból visszakapta könyveit; Fengler József püspök pedig több értékes munkával gazdagította e kis könyvtárt, Lörentz János könyvtára. Lőrentz János kőhalmi plébános 1793-ban több mint ezer kötetes könyvtárát a szemináriumra hagyta. Ezzel megvetette az intézet könyv1

) Az 1759—60. évi számadás említi, hogy a szeminárium megvette Fleschier 4 kötetes munkáját a németnyelvű szónoklatok segédkönyvéül; Segnery: Horn. Christ, c. 2 kötetes munkáját; XIV. Benedek munkáját. 2

) Ezekről dolgozatunkban már szóltunk.