Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
másik Gulyás Pálé és Horváth Márton örököseié (fiáé, Jánosé, és Mária, Katalin nevű leányaié). Ez a malom tizedet fizet az uradalomnak. Ez előbbi egy kerékre jár, az utóbbi két kerékre van berendezve, de ez időben szintén csak egy kerékre jár. Korcsmája és mészárszéke is van az uradalomnak. Malomtartási, korcsmáltatási és húsmérési szabadságról nincs az uradalomnak külön engedélylevele. A bérbeadott korcsmáért 100 rajnai forintot fizet a bérlő. A malomnak nincs mindig elegendő vize, csak akkor, ha a molnárok összegyűjtik. Az uradalmi malom 90 mérőt keres, a másik kevesebbet. Ha azonban a molnár megtisztíttatná a medret, többet kereshetne; saját vallomása szerint ugyanis elegendő viz mellett egy éjen át 15 mérőt leőröl. Erdő. A kisbéri, nagybéri és hántai uradalmak erdőterületben bővelkednek, melyből tűzifát és épületanyagot termelnek ki. Favágásért az idegenek évenkint 2 forintot, 2 köböl zabot és 2 kappant fizetnek. A mészégetők 3—4 forintot fizetnek évenkint, amint a szeminárium szerződést tud velük kötni. Szolgálmánvok. Minden féltelek tizedet ád és karácsonyra egy kappant vagy tyúkot, és egy dámvadat; akár maguk lövik a jobbágyok, akár úgy veszik. A negyedtelkesek ily járulékkal nem tartoznak. — Ha jó makktermés van, akkor a sertésekből is tizedet kap az uradalom. Minden féltelkes gazda 4 szekér fát visz Győrré a szemináriumnak; a negyedtelkesek 2 szekérrel szállítanak; a zsellérek pedig a szemináriumban felvágják a beszállított fát. Igás- és kézinapszámot is szolgálnak a jobbágyok: a nyuli és baráti szőllőbe trágyát hordanak; szőllőkarót szállítanak, amit azonban a szeminárium saját pénzén vesz; a szüretelés! és préselést is ők végzik; de ilyenkor ellátást kapnak. Ez a szellérek kötelessége; a must bebordása és bepincézése pedig a gazdáké. A majorban, szőllőben és kertben minden szükséges munkát elvégeznek. Épületek. A major sövényfalból épült. A szemináriumi igazgató számára van 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra; a gazda részére 1 szoba, és kamra; a lovak részére istálló, más külön épület a szarvasmarhák részére. Állatállomány. 1728-ban Szent Györgynapkor volt a gazdaságban: 20 darab fejős tehén, 23 darab nem fejős tehén és ökör; 12 darab hároméves növendék; 20 darab borjú és 15 darab kétéves növendék, összesen: 90 darab.