Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
A szeminárium ösziöndíjalapítványai. A) Konviktusi alapítványok. 1. Rosenich István kópházai plébános hagyatékából 1703 október 28-án Keresztély Ágost herceg győri püspök 1500 forintot oly módon fogadott el alapítványul, hogy annak kamataiból örökhagyó legközelebbi rokonságából egyik jó tanuló fiút a szeminárium eltartja és ruházza. 1 ) Az alapítvány eredetét az 1718. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv részletesen leirja, azért itt nem foglalkozunk vele. A tőke az 1830-as évek végéig Eszterházy hercegnél volt kölcsönben; ekkor 1460 váltó forint és 40 krajcár összegben visszafizette, ami ezüst értékben 584 forintnak és 16 krajcárnak felelt meg. 2 ) Mivel a családból nem volt mindig tanuló, a kamatjövedelem a tőkét növelte: 1840ben már 610 forint új tőkéje volt; 1858—9. iskolai évben a tőke 1079 o. é. forintra szaporodott. 1865—6. évi számadás ismét 525 forint gyarapodásról tanúskodik. — 1872—3. számadó évben a tőke 2314 forint és 40 krajcár; jövödelmi maradéka 122 forint 81 1 / 10 krajcár. 3 ) Zalka János püspök 1872-ben kivette a tőkét a szeminárium kezelése alól, és a káptalan kezelése alá adta. A szemináriumnak ugyanis csak tehertétele volt ez alapítvány. 1786ban ezt a tőkét is elvette a helytartótanács a szemináriumtól, és ösztöndíjalapítvánnyá változtatta át, melyet ő maga adományozott. Mikor visszakerült a tőke, az 1811. évi pénzromlás úgy leapasztotta, hogy konviktusi célra elégtelenné vált; megmaradt tehát ösztön díjalapítványnak. 1854-ben a helytartótanács soproni osztálya magának követelte az adományozás jogát, de a káptalan nem engedte át. Adományozta is a legújabb időig. 1 ) 2. Rarilich Mátyás kanonok 1749-ben 2000 forintot hagyott a szemináriumnak úgy, hogy annak kamataiért *•) Győri kápt. m. lvt. 29. T. 4013. sz. Eredeti kötelező és alapítólevél. 2 ) Győri szemin. irattár: évi számadások. 3 ) U. o. 4 ) Szemin. irattár: évi számadások.
