Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Második rész. A győri szeminárium története

tásukra fordítandó szükséges összeget; meghatározta az elöljárók számát, javadalmát. A szeminárium jövödel­méből hiányzó összeget kiutalta a szabályozott püspök­ségek alapjából. A szabályozási okmányban kiutalt évi segítség 10.279 forint. 46 ) Ezt az összeget évről-évre utalta ki a helytartótanács a szabályozott győri püspökség jö­vödelméből; mégis úgy, hogy a segítség annyival keve­sebb lesz ; a mennyivel a szeminárium jövödelme növek­szik. A kiutalás mindig a helytartótanácsi számvevőség által készített költségelőirányzat alapján történt. Egy ily költségelőirányzatot az 1809—10. iskolai évről az okirat­tárban bemutatunk. 47 ) Később három évenkint utalta ki a helytartótanács e segítséget, mely 1849-ig 10—11 ezer fo­rint között váltakozott. Ebben az összegben benne volt a három előljáró fizetése is: az aligazgató 400, a lelkiigaz­gató 250, és a tanulmányi felügyelő 250 forintja. 1849-ben csak 5925 forintot, 1850—l-ben semmi segítséget sem ka­pott a szeminárium. 48 ) 1851 után minden költségelőirány­zat nélkül, a szükségletnek megfelelő összegben utalta a kormányhatóság a vallásalapből a segítséget. Az 1890-es években a vallás- és közoktatásügyi miniszter megszün­tette e segítséget a vallásalap kimerülésére való hivatko­zással. Zalka János püspök megokolt előterjesztésére azonban ismét visszaállította. 1898 február 11-én 4102. sz. a. kelt rendelkezésével a miniszter 7968 forintot 31 krajcárt utalt ki, mely koronaértékben 15.976 koronának és 62 fillérnek felelt meg. Ez összeget a legújabb időig, meg is kapta a szeminárium. Az utóbbi években a vallás­alap kezelőbizottságának újabb rendezése folytán a taná­rok fizetésén felül a szeminárium csak 2066 P 40 fil­lért kap. Több mint 100 esztendő óta, nagyobb megszakítás nélkül élvezte a szeminárium a nagyobb segítséget; mely­hez jogalapját az a körülmény szolgáltatta, hogy a val­lásalap a szabályozott püspökségek jövödelméből kelet­kezett; a megadóztatást 1856-ban 3 millió forint befize­tésével váltotta meg a magyar püspöki kar. Ennek az adózásnak és belőle keletkező alapnak első rendeltetése volt a papnevelő-intézetek fenntartása. A tanárok fizeté­sének jogalapjáról dolgozatunk első részében bőven meg­emlékeztünk. 46 ) L. Okmánytár 8. sz. 47 ) L. Okmt. 9. sz. 48 ) Szemin. irattár: Fasc. Dotatio Seminarii. Müller igaz­gató 1851. szept. 17-iki jelentése.

Next

/
Thumbnails
Contents