Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Második rész. A győri szeminárium története
A papnevelőház 1627— napjainkig. A) A papnevelőház megépítése, legelső szervezele. A trienti egyetemes zsinatnak a papnevelő-intézetek felállítására vonatkozó, korszakalkotó rendelkezését a győri hatalmas egyházmegye területén egy évszázadon át nem valósíthatták meg Győr kiváló püspökei. Nehéz idők jártak az egyházmegyére. Az 1526-ban Mohácsnál elesett Paksy Balázs püspök széke négy éven keresztül betöltetlenül maradt, magát a székvárost 1529-ben a Bécs felé vonuló török sereg elől felégették a várkapitányok. I. Ferdinánd király a püspökség javait kiváló hívének, a könnyű fegyverzetű lovasság generális kapitányának, a protestáns Bakits Pálnak adta haszonélvezetre. A vármegyét a török portyázok és a német zsoldos katonák egymással szinte versenyezve pusztították. Győr vidékén alig maradt falu, mely félig vagy teljesen el nem pusztult volna. 1594—1598. években maga Győr is török kézen volt. A vármegye Győr visszafoglalása után is török hódoltsági terület maradt; a fehérvári vilajet parancsnokának sanyargatása alatt élt. így maga Győr sem tudott a lendületes szellemi fejlődés útjára lépni. Ámde legelső szabad lélekzetvételre alkalmas időt azonnal felhasználták a papnevelés égető kérdésének rendezésére a győri püspökök. A lánglelkű Dallos Miklós püspök (1623— 1630.) megértette a kor kiáltó szükségletét: Emlékiratában iskolák és papnevelő-intézetek alapításában látta azokat a feltételeket, melyek hazánk és egyházunk sorsának jobbrafordulását elősegíthetik. 1 ) II. Ferdinánd király már 1622-ben elhatározta, hogy Győrött szemináriumot és a jezsuiták vezetésével gimnáziumot létesít. Benne tehát hatalmas segítőtársat talált Dallos Miklós, 2 ) aki szülővárosa újabb iskolakultúrájának és a katolikus visszahatás hullámának megindítója lett. A király segítségével és Dallos Miklós fáradságos munkájával 1 ) Dallos Miklós győri püspök politikai és diplomáciai iratai. Közrebocsátják Franki Vilmos és Ráth Károly. 15—6, 230—4. 11. 2 ) Okmánytár: 2. sz.