Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig
A főiskola igazgatói intézménye főiskolánk utolsó korszakában keletkezett az egyetemeken és akadémiákon működő kari igazgatói állás mintájára. Míg szerzetestanárok tanítottak a főiskolában, maga a püspök volt a felügyelő és ellenőrző. A szerzetestanárok kötelességüket lelkiismeretesen teljesítették, de jogaikra és függetlenségükre is féltékenyen vigyáztak. Az egyházmegyei szemináriumok visszaállításával és a főiskolák rendszeresítésével kezdődött az igazgatói intézmény. Mivel a teológiai főiskolák igazi vezetője, igazgatója maga az egyházmegye főpásztora, azért az általa rendelt igazgatót prodirektor néven hívták mindig. A helytartótanács sürgetésére 1794-ben nevezte ki a püspök az első prodirektort. A kinevezést a király is jóváhagyta; ez évi 5876. számú rendeletében a kir. helytartótanács az igazgató kötelességeit, ügykörét részletesen körülírta. 1 ) E szabályzaton kívül évenkint számtalan rendeletben adott utasítást az igazgatónak, melyeknek teljesítése igen nagy szellemi, Írásbeli munkát rótt az igazgatóra. Az 1803. évben kiadott tanítási tervhez csatolt utasítás és az 1806. évi Ratio educationis részletesen elsősorolta az igazgató kötelességeit. A püspöknek meghagyja, hogy a káptalan tagjai közül válasszon prodirektort, aki teológiai doktor vagy kiválóan jártas a hittudományokban, és megerősítésre a király elé terjessze. — A prodirektornak sok munkája volt: a tanárokat, majdnem hetenkint ülésre hivta egybe; minden apró ügyet megbeszélt velük; különösen sok munkát adott neki az 1803—15. években folyton változó tanítási rendek életbeléptetése, módosítása, pótlása. A táblázatos kimutatásoknak, különböző rendszerek összehasonlításának egész tömegével találkozunk irattárunkban; melyek mind az igazgató kezén mentek át. A tankönyvek kiválasztására, bírálatára vonatkozó tanácskozásoknak, feliratoknak se szeri se száma. Nehezebb gondjai közé tartozott az órarend megállapítása, mert ennél tekintettel kellett lennie a székesegyházban és más templomokban szokásos istentiszteletekre; sokszor 4 ) L. győri szemin. irattár: Fasc. Prolocollum concessuum.
