Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)
Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig
A félévi jelentések a tanulókról, azok előmeneteléről, erkölcsi viseletéről, és a tanárokról szólnak. A tanárokról adott 1803. évi jelentést példa kedvéért itt bemutatjuk. Jegyzetek. A sciagrafiákból értesült a helytartótanács a diktálásról és a jegyzetek gyakori alkalmazásáról. Ez ellen ismételt rendeletekkel tiltakozott ugyan, de nem sok eredményt ért el. A régi tankönyvek elavultak, az újaknak szelleme nem mindig elfogadható. 1818ban Heigl Ferenc győri moralista tanár ellen fakadt ki, aki kéziratból tanított. 1819-ben Fiiinger Lipótot, a hermeneutika és zsidónyelv tanárát figyeimeztettej hogy ne tanítson kéziratból, hanem használjon valamely jóváhagyott tankönyvet. 12 ) Minden figyelmeztetés ellenére az 1850-es évekig használatban voltak egyik-másik tantárgyból a jegyzetek, kézíratok. Kérdezés módfa. Az iskolai jelentések kitértek a tanárok kérdezési módjára is. A tanár tetszése szerint adhatta fel a kérdést a vizsgán. A főiskolai igazgató 1795-ben kiadott rendeletében tudósítja a tanárokat, hogy a püspök óhajtása szerint a növendékek ezután tételeket húznak a félévi vizsgákon, vagy a jelenlevő püspök, vagy az elnöklő igazgató adja fel a kérdéseket. Az osztályozásnál az évközi feleletek is értékelhetők, de a vizsgái feleletre kell helyezni a súlyt, mert teljes jártasságot csak az árul el az oktatás anyagából, aki a félév egész anyagából választott kérdésre meg tud felelni kielégítő módon. A kérdezésnek ez a módja az 1850-es évekig szokásban volt Győrött. Karner Antal püspök megszüntette a tételhúzást és úgy intézkedett, hogy a szaktanár vagy az elnöklő igazgató adja fel a kérdéseket a végzett anyagból. 13 ) Ma ismét a tételhúzás van gyakorlatban a főiskola félévi vizsgáin. Az évközi iskolai szüneteket időről-időre szabályozza a püspök vagy a helytartótanács; hol tágabb, hol szűkebb időre terjednek. Nagyjában ugyanazok, mint amelyek ma is gyakorlatban vannak. Elmaradtak a szerdai szünetnapok, melyeken korábban scabellumokat tartottak a tanárok; elmaradtak a farsangi szünetnapok is, melyeken még a 19, század első felében is látványos előadásokat, színdarabokat adtak elő a növendékek. 12 ) U. o. Fasc. Starhemberg prodirektor iratai. 13 ) U. o. Prolocollum Gestorum Semin. Jaur. ab an. 18-17.
