Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története /Győr egyházmegye múltjából 2. (Győr, 1937)

Első rész. A papnevelés története a püspökség megalapításától napjainkig

tanítási rendjébe: a dogmatikából és morálisból átvette a házasság jogi részének szabályozását, a házassági akadályok ismertetését; a cenzúrák elméleti taglalását; az egyházi rend szentségének anyagából kivette a lelkészek jurisdictiójára vonatkozó tanítást. 1835 óta az egyházjog mellett a magyar közjog tanítása is helyet kapott a főiskolán; a polgári házasság behozatala óta a magyar házasságjogra, a gyermekek vallására, az áttérésekre vonatkozó magyar törvények is előadásra kerülnek; legújabban pedig az egyházi és iskolai közigazgatás is tantárgya lett. A bibliai tudomány tanításában találjuk a legnagyobb haladást. Míg az előbbi korszakban csak a szentírásmagyarázattal foglalkozott az akadémia, addig 1816 óta rendes ó- és újszövetségi biblikum tanítása kezd bevonulni a főiskolába. Az ószövetségi biblikum áll: bibliai régiségtanból, introdukcióból, általános és részletes hermeneutikai szabályokból. Az újszövetségi biblikum magában foglalja a biblikum irodalmát, az újszövetségi szentkönyvek általános és részletes apológiáját, az általános és részletes hermeneutikai szabályokat. A bibliai régiségtan 1870-ben megszűnt, azon idő óta használt tankönyvek ugyanis a biblikummal együtt a régiségtant is felölelik. A keresztény bölcselet a theologia scholastica megszűnésével kimaradt a dogmatika tanításából. A joseíinizmus nem kedvezett a keresztény bölcselet ápolásának. Simor János püspök idejében találkozunk a metafizika valamelyes tanításával, de ez az alapfogalmak rövid meghatározásán túl nem terjed. Zalka János püspök 1899-ben visszaállította a bölcselet tanítását és rendkívüli tanárra bízta. Széchenyi Miklós püspök teljesen bölcseleti alapra fektette a dogmatika tanítását, e célra W erdenich Endre dr. tanár fentebb említett két munkáját hozta be tankönyvekül a főiskolába. Ma rendes és rendszeres feldolgozású tankönyv szolgálja a bölcselet megismertetését. A főiskola tanítási nyelve. A tanítás nyelve a főiskolában mindig a latin volt: latinul tanítottak a domonkosrendűek, a piaristák, a jezsuiták. Egyedül a magyar közjogot tanulták a növendékek kezdettől, vagyis 1835-től fogva magyarul. Mikor Zalka János püspök az 1870-es években a neveléstan előadását is elrendelte, annak tanítási nyelvéül is a magyart