Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

Oltárjavadalmak

dig Szathmáry püspök lelke üdvéért szolgálta vagy szolgáltatta a káptalan a szentmiséket, és más alapítóról sohasem szólnak okirataink : fel kell tételeznünk, hogy ez alapítványul szolgáló házat Szathmáry Ferenc adta a kápolnának. A ház a piactéren (in theatro) feküdt, a mai Széchenyi-téren, körülbelül a Vigadó épülete helyén. A piacteret »theatrum«-nak azért hivták, mert a nevezetesebb látványosságoknak ez volt a színhelyük, így az ítélkezések, az ítéletek végrehajtása is ott szokott történni. JNagyobbszabású épület volt, azért nevezik okirataink állandóan »nagy háznak «. Az 1522—24. években történt nagy átalakítás művelődéstörténeti szempontból is figyelemreméltó- A ház belsejét, padozatát, tetőzetét, istállóit, pincéjét 70 frt 93 dénár és 2 bécsi dénár költséggel javíttatta át a káptalan. Asztalos- és üvegesmestert Bécsből hozatott, kinek vörös fenyőből készített ablakokért 6 frtot fizetett ; a keretekhez való faanyagot pedig 11 frt. 40 dénárért vette. Az üvegezésért Kristóf mesternek 30 frtot és 30 dénárt adott ; az ajtók vasalásáért 2 frtot fizetett. A ház padozata téglából készült, melyhez 700 drb négyszögű padlótéglát vett 1 frtért; 4 kőművesnek négy napi munkájáért 2 frtot és 17 dénárt adott. Két vendégszobába új kályhákat rakatott, melyekhez 700 drb nem égetett téglát vett 28 dénárért, György és Pál fazékgyártómestereknek a kályhák felrakásáért 3 frtot fizetett. A tetőzet javításához szarufákat, gerendákat a Bakonyból hozatott, az istállók, jászolyok és zabolok felszereléséhez szükséges faanyagot, kivájt fákat a gyirmóti molnárok szállították. A kőművesmunkához szükséges cementet Szentvidről, 2 kemencérevalót pedig Tamásiból és Fenyőfáról hozatott a káptalan. Benedek győri kőfaragómester, Pátkay Gergely, Kys Mihály, Gál Péter és Domonkos segédekkel dolgozott a házban. Az ácsmunkát Lénárd győri mester végezte. A kátrányt Budáról hozták. A nagyvendéglő szomszédságában hatalmas pince feküdt, melyet néha külön értékesített a káptalan. A vendéglő bérlők kezében volt, akik 25—40 frtot fizettek érte. Nem egyszer a város bírája bérelte ki több polgárral közösen. Az 1566. évi nagy tűzvész elpusztította a vendéglőt ; többé fel sem épült, anyagát 1570 körül a vár bástyáinak építésére használta fel Teiffl András főkapitány. A nagy pince mellé és fölé azonban házat épített a káptalan, melyet majd lakásnak adott ki, majd bolthelyiségül. 1588-ban sérelmei között azt is felemlítette a káptalan, hogy a főtéren levő pincéjét a hozzáépített boltokkal együtt a német katonaság lefoglalta. Eház, illetőleg boltok bére 5—50