Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
Oltárjavadalmak
Lósy primás is a káptalan érdekét védte és a főapátot a fegyveres foglalástól eltiltotta. 21 ) 1715-ben Nádasdy László gr. nagyprépostnak adta a káptalan használatra, aki utolsó papi haszonélvezője volt, mert halála után testvére, Nádasdy Boldizsár foglalta el, akinek még 1737-ben is tulajdonában találjuk. Nem is került többé vissza a káptalan kezére. e) A kápolna tulajdona volt az a ház is, melyről ^:535-ben és 1562-ben emlékeznek okirataink. Ezek szerint a káptalani prépost elhagyott kőháza mellett a piactéren, a mai II. Rákóczi Ferenc-utcában, a régi városháza telkén vagy közvetlen környékén állott a ház. 1563ban e ház udvarán középítésre telket adott a káptalan Gerdesits Gergely deáknak. Kikötötte azonban, hogy amikor a kápolnának ismét lesz mestere, az megválthatja az ődaépített házat. Többé e házról sincs szó, tehát hihetőleg elpusztult. Más javadalomról nincs tudomásunk. Okmányszer illeg azt sem sikerült megállapítanunk, hogy a házat, a szőllőket, a tizedet első alapítójától, vagy későbbi jótevőktől kapta-e a kápolna. f) Zálogos birtokáról is meg kell emlékeznünk: 1414-ben Poki Miklós fia 21 márka dénárért elzálogosította poki erdejének egyik részét János püspöknek, illetőleg az általa alapított Szentháromság-kápolnának, (f Balms Lajos írói hagytéka.) Később nem emlékeznek okirataink ez erdőről; valószínűleg hamarosan visszaváltotta a Poki-család. Az adományozás joga. A kápolnához tartozó javadalom adományozása és a kápolnamester kinevezésének joga a káptalant illette. Gosztonyi János püspök (1510— 1525) magának követelte e jogot 1516—17. évben és a javadalmat Losi Mihálynak adta. A káptalan ősi jogára hivatkozva tiltakozott az adományozás ellen és Lábady Pál kanonoknak adta a javadalmat a kápoinamesteri tisztséggel együtt. Az ügy hivatalos elintézésére Lábady Pált Rómába küldte. A Szentszék a káptalan jogát ismerte el és Lábadyt a javadalomban megerősítette. 1531-ben Kuzmich Mihály kanonok kir. adományozás alapján akarta megszerezni magának az oltárigazgatóságot, a káptalan azonban a vármegye előtt tiltakozott jogának megsértése ellen, mire I. Ferdinánd elismerte a káptalan jogát. Piláti Lipót 1737-ben jelenti, hogy Ferdinánd határozata megvan a káptalan tulajdo24 ) U. o. 4. T. 1311. 1823. sz.
