Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

Oltárjavadalmak

All —16. század hitbuzgóságának jeles alkotásai közé tartoznak az oltárjavadalmak, altariák. Jobbmódú, jámbor hívő emberek egyes templomokban oltárokat, kápolnákat építettek, ezeket javadalommal, földbirtokkal, nemesi és jobbágyi telkekkel, kilenced és tized átengedésével, erdőkkel, szőllőkkel, halastavakkal, készpénztőkével látták el, melyeknek jövödelméből tisztességes megélhetést nyerhettek egyes felszentelt papok, akiknek azután kötelességévé tették a jámbor alapítók, hogy oltáruknál lelkük üdvösségéért, családjukért naponkint szentmisét mondjanak, a megholtak zsolozsmáját végezzék el; az oltár jövödelméből a szegényeknek alamizsnát adjanak. — Egyik okmányunk a g}'őri székesegyház oltárszőllőinek célját így írja le: » Vallásos, buzgó emberek lelkük nyugalmáért és üdvösségéért a szentek oltárainak, és az oltárok igazgatóinak szőllőket ajándékoztak, hogy az istentisztelet terjedjen és az egyház szolgái szegénységük által akadályozva el ne vonassanak az isteni szolgálattól. « Tehát az alapítók lelki javán kívül általános vallási célt is akartak szolgálni az istentisztelet terjesztésével, a szentmiseáldozat gyümölcseinek osztogatásával. Az ily javadalommal ellátott papokat oltárjavadalmasoknak, oltárigazgatóknak nevezték. (Altarista, rectores altarium, beneficiati.) Sokan a már meglevő oltárok javadalmát gyarapították, hogy adományuk fejében érettük is bizonyosszámú szentmisét mondjanak az oltárigazgatók. Az oltárjavadalom tehát mai néven nevezve — szentmisealapítvány. Legtöbbször karbeli papok voltak az oltárigazgatók, kik a kanonokokat segítették vagy helyettesítették a szentzsolozsma és a napi szentmise végzésében és akik a karénekben résztvettek. Megtörtént azonban, hogy előkelő egyházi férfiak: püspökök, apátok, prépostok, kanonokok nyerték el az oltárjavadalmat, kik az oltárhoz kötött kötelesség elvégzésére káplánokat tartottak. A 16. században annyira általánosak nálunk az oltár javadalmak, hogy az 1537. évi 17. t. c. külön adózóalanyokként kezeli és 3 frt adóval rójja meg az oltárigazgatókat. A győri püspökség területén, Győrött, Sop-