Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri püspöki székesegyház története
vei azonban a koronázás idejére nem készült el, nem vette át; így jutott Zichy Ferenc püspök kezére. Teljes díszében állott és ragyogott a székesegyház 1774-ben Nagyboldogasszony ünnepén, mikor Zichy Ferenc gr. püspök aranymiséjét mondotta benne nagy, országos ünnepség keretében. Az 1770-es évek végén újból nagy műértékkel gyarapodott a székesegyház. Schmith Gábor (1755—1782) kanonok a Mollinarolo (Müller) Jakab Gábor által készített Szent István király és Szent László király domborművű ólomöntvényét állította fel a Szent Borbála és Szent Katalin márványoltára fölé oltárképűi. Fekete oltár néven ismeretesek e jeles domborművek. 26 ) Szent István oltárán látható az ajándékozó Schmith kanonok családi címere is. E két fekete oltárt az 1767. évi Zichy-féle Can. Visitatio nem említi, tehát akkor még nem voltak meg. Gottschall kőfaragó 1772-ben építette Szent Borbála márványoltárát, — tehát még ekkor sem állt a két fekete oltár. Schmith 1782-ben halt meg: így hát csak 1772— 1782 között kerülhetett a két oltár a székesegyházba. A Szent Borbála- és Szent Katalin-oltárról a két szentnek fából faragott, liliomkoronás szobra maradt meg, melyek ma a Fájdalmas Szűz Anya oltárát ékesítik. Ha a templom belsejének stilszerűségét vizsgálódás tárgyává tesszük, azt állapíthatjuk meg, hogy az általános kép ,a késői barokkot mutatja, de sok átmeneti vonást tartalmaz. Megtaláljuk a rokokó mellett a klasszicizáló irány meginduló hódítását is. De a stiluskülÖnbözetek oly simán olvadnak össze, hogy sehol bántó, kiütő vonást nem fedezünk fel. 36 ) Leírásuk olvasható : Győri Szemle 1930. évf. Csányi Károly értekezése. Somogyi Antal u. ott 182—183. lapon helyesbíti Csányi leírását és helyesebbnek találja a Szent Jobb oltára elnevezést. Elismerjük, hogy a felhők között lebegő angyal kezében lévő lepelén látható Szent Jobb ezt az elnevezést indokolttá teszi.
