Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri püspöki székesegyház története

Apsisok a Zichy-féle átépítés után és a Széchényi-féle restaurálás megkezdésekor. — Csányi Károly felvétele. elismerjük, hogy a többi oltár már a nyugodtabbvonalú klasszikus irány felé hajló barokk stílust mutat. Meg kell említenünk, hogy a vérrelverejtékező Mária-kép ezüstrámáját 1811-ben a kir. kincstár elvitte és beolvasztatta, tehát a mai keret későbbi, ismeretlen jótevő ajándéka. 1772-ben bizta meg Zichy Ferenc püspök Hefele Menyhért es. kir. akadémiai építészt az egész székesegyházra vonatkozó restaurálási tervek elkészítésével. Hefele tervei szerint, melyeket részletes kidolgozásban nem ismerünk, Tabotha Antal és Bichler József bécsi szobrászok, Nessensohn József győri szobrász, Gottschall József bécsújhelyi és Prasch Ferenc komáromi kőfaragómesterek, Rogg Antal bécsi és Stern Mihály győri aranyozok, Millner Károly bécsi márványozó, Kopp Mátyás győri lakatosmester, — és Maulbertsch Antal bécsi akadémiai festőművész dolgoztak a templom belsejének díszítésén. Legnagyobb munka a főoltár megépítése volt. 1772. szept. 11-én kötötte meg a püspök Gottschall kőfaragómesterrel az erre vonatkozó szerződést. A mester 7300 frtot kap, az oltár alapozásának kőművesmunkáját a püspök