Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal
Először is magának az alaknak hatását fokozza fel a körülötte sugárzó fénykoszorúval. Másodszor csúcsába helyezi egy magas háromszögnek, amelynek alapján a hegy lábánál látható csoportot helyezi el, két szárának irányát pedig ennek a csoportnak határvonalában, a szélső alakok befelé való döntésében, a hegy meredek oldalának vonalában — a másik oldalon a beteg gyermek mögött ülő apostol balkarja fölött látható vékony fatörzsben — a hegyen látható apostolok befelé hajló mozgásában) s a föléjük boruló fákban érzékelteti. Harmadszor külön súlyt kap Krisztus alakja azzal, hogy Mózes és Illés között a szimmetria tengelyében lebeg. S végül azzal, hogy ezt a tengelyt megnyújtja és végigviszi az egész kompozíción olyformán, hogy Krisztus és a napkorong körül elhelyezkedő csoportok körét Krisztus alakjának szélességében nyitva tartja s ugyanily méretű közt hagy a hegyen féltérdre ereszkedő két apostol között is. Ennek a tengelynek értelmét pedig azzal adja meg, hogy a hegy lábánál látható csoportban a középső apostol hatalmas alakját teljes egészében mutatja s felemelt baljának mutatóujját ebbe a vonalba hozza. Ezt a kép alján elhelyezett tömegből kiemelkedő — szinte azt mondhatnók, hogy e csoport mozgásából kisugárzó — gesztust követve, a szem a kép tengelyében egyetlen emberi alakot talál, Krisztusét. A Krisztusra felmutató apostol gesztusa egyúttal kapcsolja a hegy lábánál lejátszódó eseményt is az Ür színeváltozásával, amelynek csodás látványa az égi világot a földdel összekötve a hegy fölött tárul elénk. Ez a festményalját kitöltő kompozició önmagában is nagyszerű alkotás. A szereplők két szembenálló csoportra vannak tömörítve. Baloldalt az ülő helyzetben ábrázolt anya ölében a beteg fiúval, akiről a takaró leplet felemeli s a gyermek elgyötört testének megindító látványával eseng az apostolokhoz segítségért. Mellette még egy apostol alakja foglal helyet az előtérben. Egy sziklán ül, balját egy nagy nyitott könyvön nyugtatja s szánalommal néz a gyermekre. Velük szemben a gyermek nyomorúságának láttára megrendült apostolok mozgalmas csoportja. Nagy fóliánsokat forgatnak s tesznek félre eredménytelen kutatás után. Ily bajjal szemben tehetetlenek, s nincs a bölcs könyvekben sem tudás, ami segíthetne. Azért is mutat fel az egyik a hegyre, ahol az a Krisztus van, akinek hatalma már nem emberi hatalom. Valóban, istensége kinyilatkoztatásának éppen most boldog tanúja a három kiválasztott.
