Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

Az eszmei tartalom és az ehhez kapcsolódó lelki élmény itt nem marad el a szobrászi megoldás tökélyétől. Az a gondolat, hogy a mindenen uralkodó mulandóságnál is erősebb Isten szentjeinek dicsősége, élménnyé tud erősödni a néző lelkében. Az oltárok nemes művészetéhez méltóan kapcsolódik a szószék, amely a főhajóban a szentélytől számítva az első pillérhez támaszkodik az evangéliumi oldalon. Feljáró lépcsője díszes copfstílű rácsos vasajtóval az északi mellékhajó felől indul. Maga a szószék pompás rovátkáitszárú oszlopon áll, amely fölött stilizált kagylógerezdekben terül szét köralakban a mellvédet tartó kosár. A mellvéd szélesebb alapból enyhe hajlattal felemelkedő, mezőkre osztott henger. A mezőket elválasztó szalagok dísze a copstílusban oly sűrűn alkalmazott aranyozott babérfüzér. A szószék kerek fedőlapjának közepén a Szentlelket szimbolizáló aranyozott galamb, peremén rozettákkal megszakított aranyozott menanderszalag az egyetlen dísz. A szószéket a fedőlap felett emelkedő kis sátorszerű bordákból álló építmény koronázza, amelyen a hit jelképeit tartó Egyház szimbolikus aranyozott szobra trónol néhány kis angyaltól körülvéve. Ezen szobrokon kívül alig van még valami, ami a barokkra emlékeztetne. Az elegáns formák s a márvány, illetőleg márványozás diszkrét szine a klasszicizmus tartózkodó előkelőségét hozzák a barokknak kitáruló gesztusai és pátosza helyébe. A szószékhez hasonló stílusban készült a keresztkút oszlopon álló ovális márványmedencéje is, amely egy egyenes vonalú sima keretbe foglalt, falba illesztett aranyozott dombormű előtt áll a déli hajó szentélyének szomszédságában. A dombormű Krisztus keresztelését ábrázolja néhány részlettel jelzett tájképben. Érdekes, hogy ennek a domborműnek erősen a klasszicizmus felé hajló felfogásából már teljesen eltűnt a barokk jelleg. Ugyancsak klasszikus tendenciák jelentkeznek azon a két aranyozott mellszobron, melyek az oldalbejáratok fölött láthatók s Szent Péter és Szent Pál apostolfejedelmeket ábrázolják. A fejek heves fordulata és e kifejezés pátosza azonban még teljesen barokk szellemű. Az orgonaházat keretező és koronázó aranyozott faragványok s a köztük harsonázó angyalok még teljesen a hagyományos formákat s a rokokó játékos gazdagságát mutatják. A szép tölgyfapadok faragott dísze szintén a rokokó kagylóvonalak és virágfüzérekkel teríti be a külső felületeket. A padsorok előlapjain ezenkívül még