Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)
A győri püspöki székesegyház története
társaságában Pozsonyba küldte Ujlaky Ferenc püspökhöz. 5 ) Sem tervezetről, sem a püspökkel való tárgyalásról nincsenek adataink. Tény az, hogy a templom nem került építés alá. Talán javítottak rajta annyit, hogy az istentisztelet megtartására alkalmas legyen. A templom körül apró épületek sorakoztak, melyeknek lebontása nélkül nem is lehetett volna az átépítéshez hozzáfogni. Még III. Frigyes német császár győri megszállása idejéből öt kisebb istálló is éktelenítette a templom oldalát.') Ott állott a szertár, huszonkét kisebb lakás, az ezredes háza és istállója, melyeknek lebontását csak az 1567. évi telekkönyv felvételekor rendelte el a katonai hatóság, mivel állandó tűzveszedelemmel fenyegették a közelben elraktározott élelmi- és lövőszereket. 7 ) Ez a sürü beépítés és a templommal szemben megnyilvánuló kíméletlenség abban leli magyarázatát, hogy az erős bástyafallal körülvett mai Káptalandomb alkotta a tulajdonképeni várt, a mai püspöki palota pedig a fellegvárt. Nemcsak az újjáépítés maradt el, hanem a bekövetkező nagy török hadjárat még rendeltetésétől is elvonta a templomot. I. Ferdinánd felismerte a győri várnak elsőrendű fontosságát arra nézve, hogy a Bécset fenyegető török haderőt feltartóztassa, ,azért annak megerősítésére minden eszközt felhasznált. 1537—1573 évek között öt vármegye népe dolgozott erődítésén. 8 ) Az erődítéssel kapcsolatosan az a veszedelem fenyegette £ magyar kereszténységgel egyidős templomot, hogy ikatonai szempontok miatt egészen eltüntetik a föld színéről. 1554-ben Sforzia Pallavicini őrgróf és Székely Miklós győri kapitány azt a javaslatot tették a Ferdinándot helyettesítő Miksa cseh királynak, hogy a várban lévő püspöki templomot rombolják le és helyette a városban építsenek újat a püspök és káptalan részére. 9 ) A katonai javaslat nem nyerte meg sem az udvari, ,sem |a magyar kamara tetszését, így az épület megmaradt. Ámde a templom birtoklása nem maradt az egyház kezében. A várőrség a káptalani iskola és a kanonokok házai után a templom nagyobb részét is lefoglalta élelmi- és lövőszer elraktározására. Ferdinánd második s ) U. o. III. Szám. k. 98. 1. pro ne?otio reedificacionis ecclesie. 6 ) Villányi Szaniszló : Győrvár és város helyrajza, erődítése a 16. és 17. században. 24. I. 7 ) Győrvárosi Ivt. 1567. évi telekjk. 8 ) Villányi i. m. 30. kk. 11. 9 ) L. Budapesti m. kir. Országos Levéltár kincstári osztály Benignae Resolutiones Regiae 1554. évről 64. lap.
