Bedy Vince: A győri székesegyház története /Győr egyházmegye múltjából 1. (Győr, 1936)

A győri székesegyház művészete Írta: Dr. Somogyi Antal

architektúrával tagolta. Az egy emelet magasságra mint lábazatra állított hat pilaszter tartja a timpanont, a megkettőzött középső pilaszterek kihangsúlyozzak a középrészt, mely fölött a torony emelkedik, az ablaknyílások nagyságának biztos érzékkel lemért váltakozása életet visz a szimmetriába, úgyhogy a homlokzatnak úgy vízszintes-, mint függőlegesirányú tagozása, valamint a nyílások folthatása tökéletes egységet ad. A klasszicizáló látszatarchitektúrának a későbarokk toronnyal való kapcsolása amilyen mesteri, oly egyszerű: a timpanon tetőpárkányának sarkai felett az oromfal barokkosán kissé felhajlik s egy-egy kockatömbön álló kővázát tart, melyből stilizált láng csap ki. A díszítő részletek kiképzésében a kornak előkelő önmegtartóztatása és nemes egyszerűsége nyilatkozik meg, ami talán legfeltűnőbb abban a módban, ahogyan az építész a bejáratot egész halkan kihangsúlyozza: két oszlopra — rovátkolt oszlopszár, a tömbhöz simuló lándzsaalakú levelekkel díszített oszlopfő — fektetett homlokgerenda, melyen két kis keresztet tartó angyal ül, adja a bejárat keretét. A torony falait copfstílü keskeny pilaszterek keretezik, enyhén kiemelve a sarkokat. A pilasztereken nyugvó, szelidtagozású koszorúpárkány középrésze mind a négy oldalon derékszögű töréssel fölemelkedik, helyet adva az óralapnak s lehetővé téve a torony és toronysisak szerves kapcsolatát, amely egészen mesteri. A toronysisak sarkai ugyanis rátámaszkodnak a sarokpilaszterekre, összefogják a sarkokat, nemeslendületű akantuszl evei ékben átadják a mozgást a sisak éleit kihangsúlyozó bordáknak, amelyek könnyed lanterna alakjában emelik magasba a torony vertikális tömegének kicsendülő akkordját. A torony oldalsíkjai ugyancsak akantuszlevelekkel díszített hajlattal mennek át a sisak öszszehajló oldallapjaiba s szintén a lanterna alapjában találkoznak. Az említett akantuszleveleit, valamint a bordák alsó részét díszítő rozetták s a sisak oldalainak jellegzetes copstílű gManddísze, úgyszintén a lanternát koronázó gömb a kereszttel aranyozott s a sisak nemes patinájával együtt nagyon előkelően hat. Külön ki kell emelnünk a székesegyház külsején a déli oldalhoz épített Héderváry-kápolnát. Mint már említettlük, ennek hatását zavarja a végébe zsúfolt kapuzat, de oldalfala most is töretlenhatású emléke ismeretlen alkotója egészen kivételes tehetségének. A három nyúlánk csúcsíves ablakkal áttört fal klasszikus példája az épülettömb szerves átformálásának, amiben a gótika úgy tu-